„Maslow-piramis” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kizárólag angol nyelvű szöveget tartalmazó ábra törölve, magyarul kellene
Csineva (vitalap | szerkesztései)
66. sor:
== A Maslow-elmélet alapelemei ==
 
# A motiválás igen komplex dolog,; nemcsaknem csak egy motiváló tényező hat ugyanabban az időpontban vagy időszakban.
# A szükségletek hierarchiája azt jelenti, hogy általában az alacsonyabb szintű igényeket előbb kell kielégíteni, mielőtt a magasabb szintűek motivátorként működnek. Pl. ha valakinek nincs ruhája és éhezik, akkor kevésbé valószínű, hogy az önmegvalósítás lesz (pl. művészet) lesz a legfontosabb számára.
# A kielégített szükséglet nem motivátor. Mindig többet (vagy mást) akarunk.
# Sokkal több módja van a magasabb szintű igények kielégítésének, mint az alacsonyabb szintűekének.
76. sor:
Forrás: Maslow: Motivation and personality, Harper and Row, New York, 1970 (nem sokkal halála előtt jelent meg)
 
Minőségileg két csoportot különít el a szükségletek között:
# '''I. hiányHiány alapú szükségletek:''' "D ("deficit") szükségletek, azaz hiányszükségletek → elérésük feszültségcsökkentéssel jár.
 
#* Kielégülésük a belső feszültségek csökkenésével jár.
1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexualitás. Hiánya: életveszély.
#* Alapvető vagy ösztönszerű szükségletek; az alacsonyabb szintek motívumai, melyeknél a cél a kellemetlen állapotoktól való megszabadulás és a kielégítés homeosztatikus módon történik.
 
#* Szubjektív jellegzetességük a tudatos / nem tudatos sóvárgás és a hiányérzet.
2. Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, kiszámíthatóság. Hiánya: életveszély, neurózis, szorongás, kényszerbetegség (az egyén kényszertevékenységekkel próbálja fenntartani a biztonságérzetét, kontrollálni a helyzetet, kivédeni a bajt).
#* Ezek azok a szükségletek, amelyek alapvetően deficitek, úgymond üres lyukak az élő szervezetben, amelyeket az egészség érdekében fel kell tölteni, méghozzá az emberi lényeken kívülről és valaki más segítségével.
 
#* Ide tartoznak:
3. Szeretet, valahová tartozás szükséglete: gyengédség, viszonzott szeretetkapcsolat. Megkülönböztethetünk D és B szeretetet. D (deficit) szeretet során a személynek fontos a kívülről jövő megerősítés, hogy ő maga szerethető, s ha ezt nem kapja meg, nem is érzi magát biztonságban, hiszen úgy érzi senkihez és semmihez nem tartozik. B szeretet során a személy nem függ másoktól, úgy szereti az embereket, ahogy azoknak szüksége van rá, nem úgy, ahogy neki lenne rá szüksége. Hiánya: pszichopátia, antiszociális személyiség.
1.#** Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexualitás. Hiánya: életveszély.
 
2.#** Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, kiszámíthatóság. Hiánya: életveszély, neurózis, szorongás, kényszerbetegség (az egyén kényszertevékenységekkel próbálja fenntartani a biztonságérzetét, kontrollálni a helyzetet, kivédeni a bajt).
4. Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások általi elismerés, hírnév, becsvágy. Hiánya: kisebbrendűség érzése, szorongás.
3.#** Szeretet, valahová tartozás szükséglete: gyengédség, viszonzott szeretetkapcsolat. Megkülönböztethetünk D és B szeretetet. D (deficit) szeretet során a személynek fontos a kívülről jövő megerősítés, hogy ő maga szerethető, s ha ezt nem kapja meg, nem is érzi magát biztonságban, hiszen úgy érzi senkihez és semmihez nem tartozik. B szeretet során a személy nem függ másoktól, úgy szereti az embereket, ahogy azoknak szüksége van rá, nem úgy, ahogy neki lenne rá szüksége. Hiánya: pszichopátia, antiszociális személyiség.
 
4.#** Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások általi elismerés, hírnév, becsvágy. Hiánya: kisebbrendűség érzése, szorongás.
'''II. növekedés alapú szükségletek:''' "B" szükségletek, azaz növelik a belső feszültséget → cél a bennünk lévő lehetőségek kiaknázása
# '''Növekedés alapú szükségletek:''' B ("being") szükségletek, azaz növekedés alapú szükségletek.
 
'''II.#* növekedésKielégülésük alapú szükségletek:''' "B" szükségletek, azaz növeliknövelk a belső feszültséget; a cél a bennünk lévő lehetőségek kiaknázása.
5. Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni
#* Növekedés: azon folyamatok összessége, amelyek az embert a végső önmegvalósítás felé mozdítják. A növekedés az élettörténet során állandóan zajló folyamat.
 
#* Ezeknél a motívumoknál a szükséglet kielégítése a növekedés keresésével függ össze; a kellemes állapot növelése a cél – hogy azzá váljunk, amit a képességeink lehetővé tesznek.
6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség
#* Csak akkor foglalkozunk velük, ha a D-szükségletek kielégítettek.
 
#* Ide tartoznak:
7. Önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket
5.#** Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni
6.#** Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség
7.#** Önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket.
Ennek a két kategóriának megfelelően kétféle szeretetszükséglet-típust különít el:
# '''D-szeretet''': deficitszeretet, hiányszeretet vagy önző szeretet.
#* A szeretetszükséglet a hagyományos értelemben hiányszükséglet: a szeretetéhség hiánybetegség, mint a sóhiány vagy a vitaminhiányos állapotok. Ha a szeretet nem elérhető, komoly patológia alakul ki, ha viszont kellő időben elérhető, megfelelő mennyiségben és megfelelő módon, akkor a betegség elhárul.
#* A hiánymotivált emberek jellemzői:
#** Sokkal jobban függenek más emberektől, mint azok, akiket a növekedés motivál: nagyobb szükséget szenvednek, így jobban kötődnek és vágyakozóbbak. Ez a függőség színezi és korlátozza a személyközi kapcsolataikat.
#** Más embereket elsősorban szükségletkielégítőknek vagy a gondoskodás forrásainak látnak. Nem egészként, bonyolult, egyedi individuumokként látják a többi embert, hanem inkább a hasznosság szempontjából ítélik meg őket. Ez ahhoz a kapcsolathoz hasonlít, amilyenben pl. a lovakkal, a pincérekkel stb. vagyunk: eszközként tekintünk rájuk és használjuk őket.
#** A szükségletkielégítő emberek felcserélhetőek: mindegy ki biztosítja a csodálatot, biztonságot és szeretetet
#* A D-szeretet jellemzői:
#** Birtokló jellegű, kielégíthető.
#** A másikra eszközként tekint.
#** A szorongás, ellenségesség megjelenése várható.
# '''B-szeretet''': a másik személy léte miatt érzett szeretet, szükségletmentes szeretet vagy önzetlen szeretet.
#* A másik ember mint egyedi, független, önmagában vett cél, érdek nélküli, nem jutalmazott, haszon nélküli és vágytalan észlelése jellemző – azaz személyként és nem eszközként jelenik meg.
#** A másik ember teljesen érdekmentes, vágymentes, tárgyilagos és egészleges észlelése csak akkor válik lehetővé, amikor semmit nem várunk el tőle, amikor nincs szükségünk őrá magára mint eszközre.
#** Az egész személy idiografikus, esztétikus észlelése sokkal inkább lehetséges az önmegvalósítók számára.
#** Az ekkor érzett elismerés, csodálat és szeretet nem az ember használhatóságáért érzett hálán, hanem az észlelt személy objektív, belső tulajdonságain alapul. A másikat azért szeretik, mert szeretetre méltó, nem pedig azért, inert szeretetet ad.
#* A B-szeretet jellemzői:
#** Öröm kíséretében tudatosul, és teljességgel élvezhető. Mivel nem birtokló, és inkább csodáló, mintsem a szükségleteken alapul, nem okoz bajt és mindig örömöt ad.
#** Soha nem telítődik, vég nélkül élvezhető. Általában növekszik, ahelyett hogy eltűnne. Belsőleg élvezhető. A szeretet cél, nem pedig eszköz.
#* A B-szertetettel rendelkező emberek:
#** Kölcsönösen függetlenebbek egymástól, autonómabbak.
#** Kevésbé féltékenyek, kevésbé érzik fenyegetve magukat, kevésbé szenvednek szükségállapotoktól.
#** Sokkal individuálisabbak, érdeknélkülibbek.
#** Sokkal szívesebben segítik hozzá a másikat az önmegvalósításhoz, büszkébbek a másik diadalaira, altruisztikusabbak, nagyvonalúbbak és gondoskodóbbak.
#** A másik legigazibb, legbehatóbb megismerése a B-szeretetben lehetséges.
 
A szükséglet hierarchia által kínált megoldások: