„Svájc vasúti közlekedése” változatai közötti eltérés

A hatalmas utasmennyiség több okra vezethető vissza. Lényegében az egész ország egy nagyra nőtt, sűrűn lakott agglomeráció. A jutányos árú havi és éves jegyek, illetve 50%-os kedvezményre jogosító, továbbá bizonyos időszakokban díjmentes utazást lehetővé tévő kártyák nagy száma, a sűrű vonatközlekedés, színvonalas szolgáltatás vezetett a svájci vasutak nagy népszerűségéhez. A vasúti közlekedés részaránya 14%-os az ország statisztikai hivatala szerint, ami nagyobb, mint a 2002-ben EU -tag országok bármelyikében.

Svájc fontos tranzit szerepe az árufuvarozásban érvényesül igazán. Az EU -tagságot elutasító ország szigorú korlátozásokat vezetett be az országútjain, megállítandó a nehéz [[Tehergépkocsi|teherautó]]k áradatát a svájci [[autópálya|autópályákon]]. A svájci hágók urai a vasutak, és úgy tűnik azok is maradnak. A Gotthárd-hágón 14,2 millió tonna, a Lötschbergen 4,8 millió tonna áramlik át évente vasúton, míg a kapacitásának csúcsán működő Gotthárd, [[Simplon-hágó|Simplon]], [[Szent Bernát-alagút|Szent Bernát]] közúti alagutak együttesen 10,5 millió tonnát engednek át 1 millió 250 ezer darab nehéz teherautóval. Úgy tűnik a vasúti részarány a jövőben mindenképp növekedni fog. Ez két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy Svájc mereven ellenez bárminemű kapacitás bővítő intézkedést a közúti alagutak esetében, a másik, hogy jelenleg két új vasúti alagút is megépült a térségben. Az 1999-ben megkezdett és 2016-ig tartó [[Gotthárd-bázisalagút]]-fúrás a [[Szent Gotthárd-hágó|Gotthárd-hágó]] alatt páratlan volt a maga nemében, ahogy az volt a vasútvonal 1880-as évekbeli megnyitásakor a ma is használt [[Gotthárd-alagút]] építése is.