„Hidrogén” változatai közötti eltérés

A hidrogén – atomos formájában – a világegyetem [[Természetes előfordulás|leggyakoribb]] [[kémiai elem]]e, a [[Barion|normál anyag]] tömegének 75%-át, az atomok számának 90%-át alkotja (az univerzum tömegének legnagyobb része ugyanakkor nem kémiai elem típusú anyag, feltételezések szerint a tömeg még nem észlelhető formájában – mint [[sötét anyag]] és [[sötét energia]] – van jelen).<ref>{{cite web|first=Steve |last=Gagnon |url=http://education.jlab.org/itselemental/ele001.html |title=Hydrogen |publisher=Jefferson Lab |accessdate=2008-02-05}}</ref> Ez az elem nagy mennyiségben található meg a csillagokban és a [[Óriásbolygó|gázóriásokban]]. A {{chem|H_|2}} molekulafelhők a [[csillagkeletkezés]]sel hozhatók összefüggésbe. A hidrogén létfontosságú szerepet játszik a [[csillag]]ok energiaellátásában a [[proton-proton ciklus]] és [[CNO-ciklus]] [[magfúzió]]ja révén.<ref>{{cite web|last=Haubold |first=Hans |coauthors=Mathai, A. M. |date=November 15, 2007 |url=http://liveweb.archive.org/http://neutrino.aquaphoenix.com/un-esa/sun/sun-chapter4.html |title=Solar Thermonuclear Energy Generation |publisher=Columbia University|accessdate=2008-02-12}}</ref>

Az egész világegyetemben a hidrogén többnyire [[atom]]os és [[plazma]] állapotban található meg, amelyek tulajdonságai meglehetősen eltérnek a molekuláris hidrogénétől. Plazma állapotban a hidrogén elektronja és protonja nem kapcsolódik össze, ez igen magas elektromos vezetőképességet és magas emissziót (ez adja a Nap és más csillagok fényét) eredményez. A töltött részecskéket a mágneses és elektromos mezők erősen befolyásolják. Például a [[napszél]]ben kölcsönhatásba lépnek a Föld [[magnetoszféra|magnetoszférájával]], előidézve a ​​[[Birkeland-áramok]]at és a [[sarki fény]]t. A hidrogén semleges atomi állapotban található meg a [[csillagközi anyag]]ban. A csillapított Lyman-alfa rendszerekben található nagy mennyiségű semleges hidrogénről feltételezik, hogy uralja az [[Világegyetem|univerzum]] kozmológiai barion sűrűségét, egészen ''z''=4 [[vöröseltolódás]]ig.<ref>{{cite journal|last=Storrie-Lombardi|first=Lisa J.|coauthors=Wolfe, Arthur M.|title=Surveys for z > 3 Damped Lyman-alpha Absorption Systems: the Evolution of Neutral Gas|journal=Astrophysical Journal|year=2000|volume=543|pages=552–576|arxiv=astro-ph/0006044|doi=10.1086/317138|bibcode=2000ApJ...543..552S|issue=2}}</ref>

A [[protonált molekuláris hidrogén]] ({{chem|H_|3^|+}}) megtalálható a csillagközi anyagban, ahol molekuláris hidrogénből a [[kozmikus sugárzás]] ionizációjának hatására keletkezik. Ezt a töltött iont a [[Jupiter]] bolygó felső légkörében is megfigyelték. A kis hőmérséklet és sűrűség következtében az ion az űrbéli környezetben viszonylag stabil. A {{chem|H_|3^|+}} az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló ion a világegyetemben, és jelentős szerepet játszik a csillagközi anyagok kémiájában.<ref>{{cite web|author=McCall Group, Oka Group|date=April 22, 2005|url=http://h3plus.uiuc.edu/|title=H3+ Resource Center|publisher=Universities of Illinois and Chicago|accessdate=2008-02-05}}</ref> A semleges [[háromatomos hidrogén]] ({{chem|H_|3}}) csak gerjesztett formában létezhet; és ezért instabil.<ref name=couple>{{cite web|url=http://frhewww.physik.uni-freiburg.de/H3/guber4.pdf|title=Coupling of Bound States to Continuum States in Neutral Triatomic Hydrogen|publisher=Department of Molecular and Optical Physics, University of Freiburg, Germany|author=Helm, H. ''et al.''|accessdate=2009-11-25}}</ref> A [[dihidrogén kation]] ({{chem|H_|2^|+}}) bár előfurdulelőfordul a világűrben, de igen ritkán.<ref name="eherbstastro">{{Cite journal|last=Herbst|first=E.|authorlink=|coauthors=|year=2000|month=|title=The Astrochemistry of {{chem|H_|3^|+}}|journal=Phil. Trans. R. Soc. Lond. A. |volume=358|issue=1774|pages=2523–2534|doi=10.1098/rsta.2000.0665|url=|accessdate=|quote=}}</ref>