„Úrbéri rendelet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A biztosok feladatai. |
Az úrbéri rendelet fejezetei. |
||
7. sor:
Mária Teréziát a földesúri önkény elleni 1765-66-os dunántúli zavargások (lásd például a [[Nagyszentmihály]] szócikket) ösztönözték a rendelet kiadására, amelyet "először 1767. január 23-án hirdették ki hat dunántúli [[Vármegye|vármegyében]]. A rendi országgyűlés mellőzésével bevezetett szabályozás előbb [[Vas vármegye|Vas]], [[Zala vármegye|Zala]], [[Somogy vármegye|Somogy]], [[Sopron vármegye|Sopron]], [[Tolna vármegye|Tolna]] és [[Baranya vármegye|Baranya]] területén lépett életbe, a következő években azonban a kiküldött bizottságok valamennyi magyarországi vármegyében keresztülvitték a királynő akaratát. ... Az urbárium értelmében az egész birtokkal rendelkező jobbágyok heti 1 nap igás, vagy 2 nap kézi robottal tartoztak, ami a házas zsellérek esetében évi 18, míg a ház nélküliek esetében évi 12 napra csökkent. Ezenfelül a telkes jobbágyok további 1 forint füstadót fizettek, miközben a rendelet azt is megszabta, hogy uruk miként szedhette be a kilencedet, és fenti járandóságain felül milyen ajándékokat – pl. évi 1 icce vaj, 2 kappan, 12 tojás – követelhetett. ... A Mária Terézia által kirendelt biztosok első és legfontosabb feladata az adott vármegyében földdel rendelkező birtokosok összeírása, valamint a jobbágyok lajstromba vétele volt, a felmérés során azonban részletesen beszámoltak a környezeti viszonyokról, a birtokok, legelők, rétek, kertek méreteiről, illetve foglalkoztak az ott élő jobbágyság jogállásával és adózási szokásaival is."<ref>Tarján M. Tamás: 1767. január 23. Mária Terézia kihirdeti az úrbéri rendeletet. RUBICONONLINE http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1767_januar_23_maria_terezia_kihirdeti_az_urberi_rendeletet</ref>
A biztosok tehát minden földbirtokosnak külön urbáriumot készítettek, az előre megadott törzsszöveg alapján. Az urbáriumok 9 punktumot (fejezetet) tartalmaztak:
* Első punktum: Jobbágy házhelynek mivoltárul.
* Második punktumː A jobbágyoknak haszon vételeiről.
* Harmadik punktumː A jobbágyoknak szolgálatairól, vagyis robotjukról,
* Negyedik punktumː A jobbágyok adózásáról.
* Ötödik punktumː Az kilencedrül és hegy-vámrul.
* Hatodik punctumː Az földesuraknak jussárul és tulajdon jövödelmirül
* Hetedik punktumː Minden eltiltott és ennekutána eltávoztatandó rend kívül és helytelen szokásról.
* Nyolcadik punktumː A jobbágyoknak eltiltott állapotokrol és azok iráánt rendelt büntetésekről.
* Kilencedik punktumː Azokrol, melyek a belső rendtartozást illetik.
{{Csonk-tört}}
| |||