„MÁV Árpád típus” változatai közötti eltérés

 

A meggyvörös és krémsárga színezésű motorkocsi, akkori meghatározása szerint [[sínautóbusz]], formáját a lehető legkisebb légellenállás figyelembevételével alakították ki. Az oldalfal síkjába simuló beszálló ajtókat az ajtószárnnyal együtt működtetett billenő lépcsők egészítették ki. Az alváz alatti berendezéseket szoknya burkolta. A kocsiszekrény sínfej feletti magassága mindössze 3300&nbsp;mm volt. Az egyterű utasteret 72 kényelmes ikerüléssel rendezték be. A formai kialakítás helyességét később az [[anglia]]i [[croydon]]i [[repülőgép]]kísérleti intézet [[szélcsatorna|szélcsatornájában]] végzett kisminta mérések is igazolták. A jármű formatervezője [[Szablya-Frischauf Ferenc]] iparművész volt, a belső tér dizájnja [[Mináry Pál]] belsőépítész nevéhez kötődik.<ref>Vadas József: Akit a vonat szele megfogott. Balassi Kiadó 2017.</ref>

Az Árpád 1934. [[június 4.|június 4-én]] teljesítette az első üzemi futópróbát. A próba eredményei igazolták a mérnökök számításait: a motorkocsi a 110&nbsp;km/h üzemi sebességet 5200 m hosszon 248 másodperc alatt érte el, és 128&nbsp;km/h végsebességre gyorsult fel. A forgóvázak a teljes sebesség tartományban biztosították a nyugodt futást. A sikeres üzemi próbát követően az Árpád 1934. [[július 21.|július 21-én]] teljesítette a műszakrendőri próba követelményeit, majd ezt követően a MÁV 20 pályaszámmal állagba vette. A jármű hivatalos bemutatóját 1934. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] tartották [[Budapest]] és [[Komárom (Magyarország)|Komárom]] között. Ezt követően az Árpád nemzetközi bemutató utakon vett részt. 1934. szeptemberében Ausztriában a két ország egy-egy minisztere és vasúti vezetői jelenlétében a híres [[Semmeringi vasút|semmeringi pályán]] mutatkozott be. A motorkocsi [[Bécs]]ből 83 perc alatt ért fel a pálya csúcsára, két közbenső indítással 25 ezrelékes emelkedőn, ahol 150 másodperc alatt gyorsult fel 50&nbsp;km/h sebességre. 1934. októberben az Árpád [[Lengyelország]]ban járt a Budapest–[[Varsó]]–[[Łódź]]–Varsó–[[Zakopane]]–[[Katowice]] útvonalon. Visszafelé úton a [[csehszlovákia|csehszlovák]] vasút vezetőinek mutatkozott be [[Prága|Prágában]] és [[Brünn]]ben. A hazai és külföldi próbák minden várakozást felülmúló sikerei igazolták a Ganz gyár vezetőinek merész elhatározását és a MÁV a két motorkocsi átvételéről döntött egyenként {{szám|160000}} [[pengő]] vételár ellenében. Az Előd nevű, 21 pályaszámú második motorkocsi műszakrendőri próbáját 1934. [[november 20.|november 20-án]] tartották, így 1934. decemberre minden készen állt a forgalom felvételére. A menetrendszerű forgalom rögtön nemzetközi meneteket jelentett: az Árpád és az Előd a Budapest - Bécs viszonylatban keltett nagy érdeklődést. A reggeli Á802 járat 7.12-kor indult Budapest [[Keleti pályaudvar]]ról és egy rövid megállással [[Hegyeshalom]]ban 10.10-kor érkezett [[Wien-Ost]] állomásra. Visszaúton az A801 járat 20.15-kor indult Bécsből és 23.13-kor érkezett Budapest Keletire. Az Árpád 2 óra 58 perc menetidejével és 92,2&nbsp;km/h utazósebességével messze megelőzte korát, és joggal nevezhető a mai [[EuroCity]] vonatok előfutárának.