„Karbonsavészter” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:Ester-general.svg|bélyegkép|jobbra|A karbonsavészterek általános szerkezeti képlete]]
 
A '''karbonsavészterek, másnévenmás néven alkil- alkanoátok,''' [[alkoholok]] és [[karbonsavak]] reakciója során keletkeznek [[kondenzáció|vízkilépéssel]]. Az [[észterek]] egyik csoportját alkotják. Jellemző funkciós csoportjuk az '''[[Észterek|észtercsoport]]''' (R−COO−R’). Az elnevezés első tagja a karbonsavat, a második az alkohol szénhidrogéncsoportját, a harmadik pedig a [[Funkciós csoport|funkciós csoportot]] jelöli.
 
Vannak '''gyümölcsészterek''', amelyek megtalálhatóak a [[Gyümölcs|gyümölcsökben]], mint aromaanyag. Ezeket is elő lehet állítani mesterséges úton kis szénatomszámú alkoholból és kis szénatomszámú karbonsavból.
* Olvadáspont és a forráspont is magasabb mint az étereké.
* H- kötés nem alakulhat ki szemben az alkoholokkal és a karbonsavakkal. (Az alkohol csak hidrogéndonor, a karbonsav hidrogén donor és akceptor is.)
* <chem>C2 -C18 -ig</chem> folyékony halmazállapotúak, illékonyaillékonyak és kellemes illatúak (ezek a gyümölcsök aromái).
* <chem>C18</chem> felett szilárdak.
* A vízben való oldódásuk jobb mint az étereké de gyengébb mint az alkoholoké.
* viaszok (legnagyobb nem polimer molekulák)
* zsírok, olajok (glicerin /3 értékű alkohol/ és zsírsavak észterei)
# ak:
 
== Előállítás ==
 
5

szerkesztés