„Méter” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
25. sor:
[[Amerikai Egyesült Államok]], [[Osztrák–Magyar Monarchia]], [[Bajorország]], [[Belgium]], [[Chile]], [[Kolumbia]], [[Ecuador]], [[Északnémet Szövetség]], [[Görögország]], [[Hollandia]], [[Egyesült Királyság|Nagy Britannia]], [[Nicaragua]], [[Peru]], [[Portugália]], [[Porosz Királyság|Poroszország]], [[Olaszország]], [[Oroszország]], [[Salvador|El Salvador]], [[Spanyolország]], [[Svájc]], [[Svédország]], [[Törökország]], [[Vatikán]], [[Venezuela]].
A bizottság munkáját a [[porosz–francia háború]] késleltette egészen 1872-ig. Két év tanácskozás után született döntés
Az X keresztmetszetű formát Henri Tresca<ref group="jegyzet">Henri ''Tresca'', Conservatoire National des Arts et Métiers (Műszaki Főiskola)</ref> javaslatára hozták létre azért, hogy megfelelően nagy legyen az új etalon merevsége. Az ő javaslatára döntöttek arról is, hogy a métert jelentő jeleket az idomon a semleges szál vonalában készítsék el (a méteretalon valóságos hossza 102 centiméter). Mindaddig csupán 100 kilogramm platina–irídium ötvözetet sikerült készíteni (George Matthey metallográfus 1862-ben), de szükségessé vált ennek kiegészítése 250 kilogrammra. Ezt Henri Sainte-Claire Deville és J. Henri Debra pótolták.<ref>[http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v19-i3-110-113.pdf Az ötvözet kialakításában közreműködő kutatók]</ref> Az ötvözet három hatalmas darabból állt, amelyet 2 kilogrammos részekre vágtak. Az öntési művelet 1874. május 13-án történt a Conservatoire des Arts et Metiers<ref>[http://fr.wikipedia.org/wiki/Conservatoire_national_des_arts_et_m%C3%A9tiers le CNAM] Műszaki Főiskola, Párizs</ref> épületében, Henri Tresca, a fia, Gustav Tresca, George Matthey, Deville és Debray felügyelete alatt. Az eredményül kapott öntvény 236 kilogramm lett. Az X forma létrehozása közben néhány munkadarab eltört, így összesen 27 méterrudat sikerült elkészíteni. Amikor Deville ellenőrizte az öntvények sűrűségét, kiderült, hogy az a vártnál kisebb, mert vas- és [[ruténium]]szennyeződés került bele. Matthey<ref>[http://www.nature.com/nature/journal/v90/n2260/pdf/090679a0.pdf George Matthey] Nature, 1913 februárban, megemlékezés</ref> megállapítása szerint a vasszennyeződés az X formák hideghúzása miatt került a méterrudak anyagába. Ezért felkérték, hogy készítsen két négyszögletes méterrudat is. Ezek hidegalakítása már sikerrel járt, és ezzel vált véglegessé az X formájú változat. A rudak X formába való sajtolása 448 óra időt vett igénybe. 1876 és 1878 között további méteretalonokat készített, többek között egy négy méter hosszú darabot is a Nemzetközi Geodéziai Társaság megrendelésére.
|