Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
A háború után Budapesten telepedett le, és portrékat, tájképeket, de főként női aktokat festett. A karikatúrarajzolással sem hagyott fel, több lap számára is rajzolt. 1917-ben és 1919-ben csoportos kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, 1922-ben elnyerte az Erzsébetvárosi Kaszinó, 1923-ben pedig a Műcsarnok akt-díját.
 
Kövér házasságának története egy hamisítatlan romantikus mese. A festő még Münchenben, 1907-ben ismerkedett meg Alice Stünkellel, egy finn lánnyal, s szerelem szövődött közöttük. Amikor mindketten hazautaztak, a kapcsolat nem szűnt meg, sokáig leveleztek egymással. A lány – Kövér hozzájárulásával – férjhez ment [[Finnország]]ban egy mérnökhöz, majd azt a hírt kapta, hogy a festő meghalt az orosz fronton. Amikor Alice fia [[Berlin]]ben tanult állatorvosnak, ottani magyaroktól tudta meg, hogy a festő nem halt meg. Az asszony ekkor Budapestre utazott, és összeházasodtak. Feltehetően a második világháború után Finnországba költöztek, és Kövér Gyula itt halt meg 1950-ben. Urnája [[Helsinki]]ben, a Hietaniemi temetőben található.<ref>Kloska Tamás: Az ezred hadifestője – Kövér Gyula és a Nagy Háború. In: Balogh-Ebner Márton-György Sándor-Hajnáczky Tamás (szerk.): ''Nem mindennapi történelem.'' Gondolat, Bp., 2017. 228–229. pp.</ref>
 
== Források ==
Névtelen felhasználó