„Államforma” változatai közötti eltérés

 

Az '''államforma''' az [[államfő]] hatalmának eredetét, legitimitását, jogállását írja le. Meghatározza az államfői tisztség keletkezésének és megszűnésének a módját.{{refhely|Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu}} Egy [[állam]] alapvetően három fontos jellemzővel írható le. Ezek az államforma, a [[kormányforma]] és az [[államszerkezet]]. Az angolszász jogrendszerekben az állam és kormány szinonim fogalmak, az állam jogtudományi absztrakció, míg a kormány az állami szervek összessége. Ezzel szemben az általános európai fogalom a [[a hatalmi ágak szétválasztása|hatalommegosztás]] felől közelíti meg a kérdést.

Alapvetően kétféle államforma létezik: [[monarchia]], melyben az államfő az [[uralkodó]] (monarcha), annak hiányában pedig a [[kormányzó]]; és [[köztársaság]], ahol az államfő legtöbb esetben a [[köztársasági elnök]] tisztséget viseli, de természetesen vannak ettől eltérő megnevezések is (pl. [[elnök]], [[dózse]]). A monarchiákban és a köztársaságokban egyaránt kétféleképpen szerezheti tisztségét az államfő: örökléssel vagy megválasztással; megbízatásának időtartama pedig szintén kétféle lehet mindkét államforma esetében: határozott vagy határozatlan idejű, ez utóbbi esetében rendszerint az államfő haláláig viseli címét. Az, hogy a hatalomgyakorlás hogyan történik, tehát a monarchia [[alkotmányos monarchia]] vagy [[abszolút monarchia]], a köztársaság pedig [[parlamentáris köztársaság]] vagy [[Kormányforma#Prezidenciális kormányforma|elnöki (prezidenciális) köztársaság]], az már a fent említett [[kormányforma]] kérdése, nincs köze az államforma meghatározásához.

 

 

== Államformák ==

Léteznek azonban ún. átmeneti államformák is, ugyanis ezzel a fogalompárral nem mindig lehetséges maradéktalanul leírni egy adott állam formáját.<ref>[https://jak.ppke.hu/uploads/articles/11801/file/06%20Europai%20allamformak.pdf Európai államformák]</ref>

 

 

* [[autarchia]] az államfő teljhatalommal rendelkezik