„Kaukázusi Albania” változatai közötti eltérés

'''Albania''', '''Aghuank''' vagy '''Agvank''' ({{latinul|Albania}}, {{ógörögül|Ἀλβανία}}, [[Örmény nyelv|örményül]] '''Ałuank''' – Աղուանք, [[PárthusokPártusok|párthuspártus]] '''Ardhan''', [[PerzsaÓperzsa nyelv|ó- és középperzsa]] '''Arran''', {{arabul|ar-Rān}}) [[ókor]]i ország, amely a [[középkor]]tól [[Sirván]], ma [[Azerbajdzsán]], de Dél-[[Dagesztán]] területére is átnyúlik. A [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] és a [[Kaszpi-tenger]] között helyezkedett el, [[Armenia Magna|Armeniától]] a mai [[Kura]] folyó választotta el. Görög nevén ismerjük, amelyet a rómaiak is átvettek, mivel saját [[ókor]]i neve nem ismert. Semmi köze sincs a ma ismert [[Albánia|Albániához]], a név a harcias ''alban'' törzsre utal, amely a vezető réteget alkotta. Tizenkét törzsfőnök hatalmát egyetlen helyi király fogta össze, az állam tehát törzsszövetségi jellegű. A lakosság 26 különböző nyelvjárást beszélt. A népesség nagy része nomád pásztorkodással foglalkozott, szarvasmarhákat, lovat és tevét tenyésztettek. A nomadizálásból következett, hogy a szomszédos kurai alföldről állandó népességcserével kell számolni, vagyis etnikailag és kulturálisan vegyes képet mutat. Termékeny földekkel rendelkezett.