„Illíria” változatai közötti eltérés

Az ókori szerzők zord országnak írták le – alkalmasabbnak az [[állattenyésztés]]re, mint a [[növénytermesztés]]re –, amelyhez a rómaiak csak [[bányászat|bányái]] miatt ragaszkodtak. Nevét a feltételezések szerint a korabeli forrásokban egyébként nem említett, a [[Shkodrai-tó|Labeátiszi-tó]] környékén feltételezett [[illürök]] törzséről kapta. Az elmélet szerint az ''illír'' népnév a későbbiekben elterjedt a Nyugat-Balkánt benépesítő, rokon nyelvet beszélő népcsoportok egészére. Illírek voltak a [[hisztrónok]]{{Wd|Q87521}} (a róluk elnevezett [[Isztria]] területén), a [[japodok]]{{Wd|Q1266928}} a Szavosz ([[Száva]]) felső folyásánál, valamint a [[liburnok]] egészen a Titiosz folyóig ([[Krka (Horvátország)|Krka]]). A liburnok voltak a rómaiak szerint a legjobb tengerészek, [[Augustus római császár|Octavianus]] később nekik köszönhette [[actiumi csata|actiumi győzelmét]]. A Titiosztól a Narónig ([[Neretva]]) terjedő terület, a mai Közép-Dalmácia a [[dalmaták]] vagy delmaták földje volt, akikről később az egész tartomány a nevét kapta. A Narón folyónál, a mai Dél-Dalmáciában kezdődött az „igazi illírek” földje, legészakibb törzseik a [[daorszok]], az [[ardiaták]] és az [[autariaták]] voltak. Tőlük délre a Drilón folyóig ([[Drin]]), azaz a mai [[Montenegró]] és Észak-Albánia vidékén laktak a [[pürák]], a [[dokleaták]] és a [[labeátok]]. Ettől keletre, a mai [[Koszovó]] területén a [[dardánok (Balkán)|dardánok]] hegyi népe élt. A Drilóntól dél felé egészen a [[Shkumbin|Genuszosz]] folyóig a [[grabák]], az [[illürök]] feltételezett törzse, a [[taulantok]], az [[albanok]] és a [[parthinok]], kelet felé pedig a [[makedónia]]i határig az [[enkhelék]], később a [[peneszták]] és több más hegyi törzsek területe húzódott (a mai Észak- és Közép-[[Albánia]] vidéke). Legdélibb, az epiruszi határvidéken élő csoportjaik közé tartoztak a [[dasszaréták]], az [[atintánok]], a [[büllionok]] és az [[amantok]].
 
Illíria területe nem esett egybe az illír törzsek által lakott valamennyi területtel, hiszen [[illír nyelv]]ű népek éltek Illírián kívül is, egyrészt a [[Kárpát-medence]] területén ([[pannonok]] és [[azalok]]), másrészt [[Itália|Dél-Itáliában]] ([[japigok]] és [[enotrusok]]).
 
Illíria területéhez az [[Adriai-tenger]] hosszú tengerpartja mellett számos sziget is tartozott, közös néven [[liburniai-szigetek]], köztük ''Curictae'' (ma [[Krk (sziget)|Krk]]), a két ''Apsyrtis'' ([[Cres (sziget)|Cres]] és [[Lošinj]]), ''Arba'' ([[Rab-sziget|Rab]]), ''Issa'' ([[Vis (sziget)|Vis]]), ''Pharia'' ([[Hvar (sziget)|Hvar]]), ''Corcyra Nigra'' ([[Korčula (sziget)|Korčula]]) és ''Melite''