„Energiahatékonyság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
'''A [[hatékonyság]]'''
A teljes eredmény és a teljes ráfordítás hányadosa a hatékonyság. Többféle ráfordítást - pl. energiát, élőmunkát, pénzt, stb. - vizsgálhatunk, ennek megfelelően többféle hatékonyságot is; az egyes hatékonyságok nem feltétlenül korrelálnak egymással, de pl. az energiahatékonyság és a befektetési (pénz-) hatékonyság épp fordítottan arányos (korrelációs együtthatójuk pontosan 1), ami a globális melegítésre nézve - a kormányok tudatlan mulasztása miatt - katasztrofális hatású (a kormányok a befektetési hatékonyságnak a megadóztatását elmulasztják, emiatt az energiahatékonyság - a XVII. századtól kezdve - monoton csökken; talán az energiahatékonyságtól függő vállalkozási adókulcs lenne a megoldás).
'''Az energiahatékonyság'''
A teljesítmény, szolgáltatás,
Környezetvédelmi szempontból meg kell különböztetni üvegházhatást keltő, valamint arra nézve közömbös (zöld-) energiát; ezzel az EU-irányelv - és a törvény is - jórészt adós. Teljes mértékben zöldenergiát - amely semennyi üvegházhatást nem kelt - nem ismerünk (az eszközök gyártása során is fellép - igaz, többnyire elhanyagolható mértékű - üvegházhatás), de a napenergiát, szélenergiát ma egyértelműen zöldenergiának tartjuk. Az atomenergiával kapcsolatban óriási vita folyik, mivel az arra szakosodottaknak a megélhetése függ ettől (a vita skálája a tényektől a trollkodásig igen széles). A vízenergia zöld-jellege a környezetétől függ: némi egyszerűsítéssel a nagy esésű folyóvizeknél zöldnek, kis esésűeknél üvegházhatásúnak tartjuk. A fosszilis eredetű szenek elégetésével termelt energia egyértelműen üvegházhatású. Vitatott a zöld-jellege a bioszférából származó szenek - pl. szalma, tűzifa, stb. - elégetésének is, mivel az elégetésnek a digeszteres formája is ismert (biogáz), amikor a digeszterben keletkező széndioxid 100 %-ban megfogható.
== Értelmezés ==
| |||