„Gellért-hegy” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Visszavontam az utolsó változtatást, visszaállítva Atobot 19676847 változatára: ehhez forrás kellene; a Bocksberg-re vonatkozót nem találtam a neten, úgyhogy visszavonom a szerkesztést |
||
57. sor:
Az [[Árpád-kor]]ban a hegynek ''Pesti-hegy'', illetve ''Kelen-hegy'' volt a neve. A „kemence” jelentésű, [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű ''pest'' szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és hővizes tavat, egyesek szerint az itt lévő mészégető kemencéket jelentette. Innen kapta nevét a szemközt, a [[Duna]] túloldalán kialakuló [[Pest]] városa is.
A [[legenda]] szerint [[1046]]-ban a hegy sziklás dunai oldaláról lökték a mélybe (egyes források szerint hordóban, mások szerint talyigán) a [[Vata-féle pogánylázadás]] résztvevői a hittérítő [[Szent Gellért|Gellért püspök]]öt. Bár a legenda valóságtartalma megkérdőjelezhető, a [[15. század]]tól a hegyet Szent Gellért-hegynek (''Mons Sancti Gerhardi'')<ref>[http://www.mno.hu/portal/38270 Kelen-hegy,
A [[török hódoltság]] idején a hegytetőn álló kápolna helyére [[palánkvár]]at építettek. A törökök a hegy lábánál [[gyógyfürdő|fürdőket]] építettek, amelyek az itt feltörő hőforrásokból nyerték a vizet. A ''Gellért-hegy'' elnevezés csak a [[15. század]]ban vált általánossá. A [[Buda (történelmi település)|Budát]] közel másfél évszázadig ([[1541]] és [[1686]] között) a kezükben tartó [[Oszmán Birodalom|törökök]] a szentként tisztelt és a hegy tetején eltemetett [[Gürz Eliász]] muzulmán papról ''Gürz Eliász dombjának'' nevezték.<ref name="Szülőföldünk, Budapest 1975">Szülőföldünk, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975.</ref><ref>[http://www.mno.hu/portal/81309 Történetek a Gellért-hegy viharos századaiból] – [[Magyar Nemzet]], 2002. június 3.</ref> [[Evlija Cselebi]] 1660–1664-es magyarországi utazásairól írt művében ez áll: ''„A budai vámfelügyelő elbeszélése szerint [[Gül baba]] dombjától, a Közép-hegyektől és Muhabad dombjaitól'' (mai [[Szabadság-hegy]]) ''egész a Gürz-Eliász hegyig és Kile ovaszi'' (ma [[Kelenföld]]) ''dombjaiig menve, onnan pedig egész Ó-Budáig széltében és hosszában három órányi helyen 7000 szőlőkert van.”''
| |||