„Szkopje” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→20. század: Névelő javítása |
|||
94. sor:
[[1913]]-ban az első Balkán-háborúbeli szövetségesek egymásnak estek az osztozáskor, kirobbantva a [[második Balkán-háború]]t. [[Szerbia]] megtartotta a Szkopje feletti ellenőrzést, beleértve a [[Vardar]] völgyét is. Ez [[1915]] októberéig tartott, amikor Bulgária csatlakozott a [[központi hatalmak]]hoz és a szerbek által uralt Macedónia jó részét megkapta. [[1918]]-ban, az [[első világháború]] végén Szerbia visszakapta a várost. A bolgárok mindkét világháború során elfoglalták Szkopjét, de az [[1944]]-ben felszabadulva az új Macedón Népköztársaság fővárosává vált. A háborút követően Szkopje (a jugoszláv Macedónia többi részével együtt) a [[Josip Broz Tito]]-féle [[Jugoszlávia|Jugoszláv Szocialista Köztársaság]] része lett.
[[1963]]. [[július 26.|július 26-án]] a [[Richter-skála]] szerint [[1963-as szkopjei földrengés|6.1-es erősségű földrengés]] rázta meg Szkopjét, hajléktalanná téve {{szám|120000|embert}}. A halottak száma kb. 1000 fő volt. A földrengés lerombolta a város négyötödét, és sok műemlék is komolyan károsodott. A veszteség Macedónia akkori [[bruttó nemzeti termék]]ének (GNP) 150%-a, illetve a teljes [[Jugoszlávia]] GNP-jének 15%-a volt. Nemzetközi segítséggel a város gyorsan újjáépült, de az építés során elég sokat vesztett régi török jellegéből. A régi vasúti pályaudvar romjait múzeumként megőrizték az áldozatok emlékére.
A jugoszláv uralom alatt Szkopje gyors ütemben nőtt és a régió egyik fő ipari központjává vált. [[1991]]-ben, a jugoszláv szövetség összeomlásakor Szkopje a független Macedón Köztársaság [[főváros]]a lett.
| |||