„Piaristák” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.174.146 (vita) szerkesztéséről Porribot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
34. sor:
== Története ==
=== A sikeres kezdetektől a bukásig (
[[Fájl:kalazanci szt jozsef.jpg|bélyegkép|balra|250px|[[Kalazanci Szent József]], ismeretlen festő műve, 1644 (San Pantaleo rendház, Róma)]]
Alapítója [[Kalazanci Szent József]] (1557–1648), egy spanyol származású pap volt, aki 1597/1598-ban munkatársaival együtt „kegyes”, azaz ingyenes és vallásos iskolát (scholae piae) nyitott Rómában, elősorban a szegényebb családok gyerekei számára. Az iskola eleinte a Tiberisen túli városrészben, a Santa Dorotea plébánia mellett, majd a római belváros különféle helyein működött, végül 1612-ben jótevőik támogatásával [[Kalazanci Szent József|Kalazancius]] megvásárolta az iskola számára a San Pantaleo templom mögötti Torres palotát. 1601-től kezdve az alapító és munkatársai együtt laktak az iskola épületében. A Kegyes Iskolák Kongregációjának nevezett fogadalmak nélküli közösség első szabályzata 1603-ban született. Az állandó tanítói karról és az intézmény jövőjéről Kalazanci Szent József úgy próbált gondoskodni, hogy azt egyesítette a [[Leonardi Szent János]] által alapított Isten Anyjáról nevezett (luccai) papi kongregációval. Az együttműködés azonban nem volt sikeres, így három év múlva kettéváltak és [[V. Pál pápa]] 1617. március 6-án létrehozta a Kegyes Iskolák Isten Anyjáról nevezett Páli Kongregációját , amelyet [[XV. Gergely pápa]] 1621. november 18-án ünnepélyes fogadalmas szerzetesrenddé emelt (és törölte elnevezéséből elődje, V. Pál nevét), majd 1622. január 31-én jóváhagyta az alapító által megfogalmazott alapszabályt (Konstitúciókat) és kinevezte őt a rend generálisának ''(praepositus generalis)'' A piarista rend tehát a szabályozott papokhoz hasonló klerikusi rend lett, tagjai a világi papok szokásos reverendáját viselték. A laikus segítő testvérek ''(fratres operarii)'' a tanításban nem, csupán az iskolán kívüli kisegítő munkákban vettek részt.
A piarista szerzetesek és iskolák száma rohamosan emelkedett, eleinte Itália kisebb és nagyobb városaiban (Frascati, 1616; Narni, 1618; Genova, 1625; Nápoly, 1626; Firenze, 1630; Palermo, 1633; stb.) majd megtelepedtek Morvaországban (Nikolsburg 1631), Lengyelországban (Varsó és [[Podolin]], 1642), sőt 1630-ban Michelangelo Tonti bíboros rájuk bízta az általa alapított a római Collegio Nazareno nemesi konviktus vezetését is. 1637-ben már 27 rendházban 362 piarista szerzetes és 70 [[Noviciátus|novícius]] élt. A rend befolyásos támogatói által kikövetelt gyors terjeszkedés miatt azonban a piaristák szegényes, alkalmatlan körülmények között éltek, sőt sokuk képzése hiányos maradt. 1627-ben a rend vezetői megengedték, hogy egyes segítőtestvérek klerikusi státusba ''(clerici operarii)'' lépjenek. Mindez azonban feszültségeket és erkölcsi lazulást okozott a renden belül. Ráadásul a rend életébe a Szent Inkvizíció is beavatkozott. 1643-ban apostoli vizitátort küldött ki Silvestro Pietrasanta jezsuita személyében, eltávolította a rend éléről [[Kalazanci Szent József]]et, és helyére első asszisztensként a nagyravágyó és rosszindulatú [[Mario Sozzi]]t (1608–1643), majd annak halála után generális vikáriusként a pedofil hajlamú, de befolyásos családból származó [[Stefano Cherubini]]t (1600–1648) nevezte ki. Mivel a feszültségek irányításuk alatt csak tovább nőttek, 1646. március 16-án [[X. Ince pápa]] a rendet elöljárók és fogadalmak nélküli kongregációvá fokozta le. Az akkorra már több mint félezer piarista közül mintegy kétszázan elhagyták a rendet, de új tagok is csatlakoztak, így amikor [[VII. Sándor pápa]] 1656. január 24-én visszaállította a kongregációt, annak 320 szerzetese volt. Mindenütt elismerést arató munkájuknak köszönhetően [[IX. Kelemen pápa]] 1669. október 23-án ismét teljes jogú szerzetesrenddé tette a Kegyes Iskolákat.
Az első piarista iskolákban elsősorban alapfokú, anyanyelvű képzést nyújtottak, tehát olvasást, írást, számtant és hittant tanítottak. Különös hangsúlyt helyeztek a [[kalligráfia]], a zene és a magasabb matematikai ismeretek oktatására. Utóbbi téren a legmodernebb ismereteket is bevonták a tanításba. A firenzei piaristák például szoros kapcsolatban álltak Galileo Galielivel és az ő tudományos nézeteit tanították. A sajátos – bár nem mindenütt alkalmazott – módszerek közé tartozott a tanítás közben egymást váltó gyerekcsoportok által folyamatosan végzett ima ''(oratio continua)'' és a gyerekek hazakísérése az iskolából.
=== A barokk fénykor (1656–1781) ===
[[Fájl:piarista-1-cimer1644.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A piarista rend címere, Joannes Mitis a S. Joseph rajza, Podolin, 1644 (Piarista Rend Magyar Tartománya Közp. Levéltára, Budapest)]]
| |||