„Szaljut–7” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Valótlan információ eltávolítva, ez korábban is bevett gyakorlat volt (lásd pl. Farkas Bertalan repülése) |
A személyzet csere ténye beleírva, ebben tényleg ők voltak az elsők! |
||
38. sor:
1985. június 23-án megérkezett a [[Progressz űrhajó|Progressz–24]] [[teherűrhajó]], ami további felszerelést és üzemanyagot szállított. A személyzet ekkora már földmegfigyelő kísérleteket is végre tudott hajtani. A Kozmosz-1669 július 21-én dokkolt. A legénység augusztus 2-án ötórás [[űrséta|űrsétát]] hajtott végre, melynek során újabb napelemtáblákat helyeztek el. A Kozmosz-1669 augusztus 28-án vált le, és ellenőrzött visszatérést hajtott végre a légkörbe két nappal később.
A [[Szojuz T–14]] 1985. szeptember 18-án csatlakozott az űrállomáshoz. Dzsanibekov, és a T14 egyik tagja, [[Georgij Mihajlovics Grecsko]] szeptember 25-én levált az állomásról a [[Szojuz T–13]]-mal és automatikus leszállást hajtott végre. Ez volt az első alkalom, hogy az űrhajó csere közben, a személyzet tagjai között cserét hajtottak végre.
Ezután az új szovjet űrállomás, a [[Mir]] építése miatt már kevés űrhajós kereste fel a Szaljut–7-et. Repülése alatt két modult csatoltak rá, ezek a [[Koszmosz–1443]] és [[Koszmosz-1686]], amelyek katonai célra tervezett [[TKSZ]] űrhajók voltak. Az első modult biztonsági okokból még lakatlan állapotban kapcsolták az űrállomáshoz.
| |||