„Szecessziós építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés

 

=== Közigazgatás ===

*[[Városháza (Kecskemét)|Városháza]], [[Kecskemét]] (1893–1897) – Lechner Ödön és [[Pártos Gyula]] pályázatnyertes tervei alapján épült. Lechner Franciaországban töltött éveinek eredményeként a francia kora reneszánsz hatását mutatja, amelyet a tervezők magyar népi motívumokkal tettek változatosabbá. A historizálás és a szecesszió határvonalán álló épület 1911-ben, a kecskeméti földrengésben megrongálódott. A homlokzatot Lechner irányításával állították helyre.

*[[Városháza (Újpest)|Városháza]], [[Újpest (történelmi település)|Újpest]] (1898–1900) – Az akkor még önálló településen, Újpesten a városházára kiírt pályázatot [[Böhm Henrik]] és [[Hegedűs Ármin]] nyerték; a négyzetes alaprajzú, háromszintes, torony nélküli épület kevesebb mint másfél év alatt elkészült. A vakolt és téglával burkolt homlokzatok a Lechner által tervezett kecskeméti városházának a hatását mutatják.<ref>{{cite web | url=http://mno.hu/migr_1834/az-ujpesti-varoshaza-819605| title=Az újpesti városháza |date=2001-11-16 |accessdate=2012-10-08 | publisher=mno.hu |author=Gazsó Rita |format=html |language=magyar}}</ref>

Prefectura Mures.jpg|Közigazgatási Hivatal, [[Marosvásárhely]]

Subotica, radnice.jpg|Városháza, [[Szabadka]]

File:Poroszló polgármesteri hivatal.jpg|Községháza, [[Poroszló (település)|Poroszló]]

Kolozsvar megyehaza2.JPG|Megyeháza, [[Kolozsvár]]

Lechner formanyelvének első számú népszerűsítője Komor Marcell és Jakab Dezső párosa; a kulturális középületek közül neki köszönhető a [[kecskemét]]i [[Iparosotthon]] (1906), valamint a [[marosvásárhely]]i [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]]. Utóbbi 1911–1913 között épült, és nemcsak a magyaros szecesszió törekvéseinek egyik csúcspontja, hanem a gödöllői művésztelep alkotóinak egyedülálló remeke is. A gazdag, plasztikus homlokzatot, amely Komor és Jakab leginkább kiérlelt, harmonikus munkái közé sorolható, kő- és bronzszobrok, valamint kerámia díszítik; a színes tetőzet a Zsolnay-gyárban készült. A harmadik emelet magasságában [[Körösfői-Kriesch Aladár]] és [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] mozaikja emeli ki a középrizalitot. A Tükörterem üvegfestményeit [[Toroczkai Wigand Ede]] és Nagy Sándor tervei alapján [[Róth Miksa]] műhelyében állították elő; az ablakokon a székely népi építészet és művészet, valamint a székely-magyar mondavilág történetei jelennek meg. Ez az ablaksorozat a korszak legjelentősebb iparművészeti alkotásai közé tartozik.<ref>Mester Éva: Az építészeti üvegek iparművészeti értékei. Magyarországi üvegfestmények és díszüvegezések. Geopen, Budapest, 2012. 169-188. o.</ref>

 

A kor múzeumépületei közül mindenképp említést érdemel a [[sepsiszentgyörgy]]i [[Székely Nemzeti Múzeum]], amely Kós Károly tervei szerint készült el 1911–1912 között. A Kós jellegzetes stílusát mutató épület két, eltérő magasságú, meredek ívelésű tetővel fedett oldalszárnyát kétszintes nyaktag köti össze, amelyre templomszerű torony ül rá, fiatornyos sisakkal. Ez alatt nyílik a bejárat. Az épület apró udvarát ugyancsak a székelyföldi erődtemplomok által ihletett kőkerítés veszi körbe. Az erdélyi építészettől idegen módon az udvar kapuját és a tornyot zöld mázas kerámiacseréppel fedték – ez nyilvánvalóan Lechner hatását tükrözi.

Az előadóművészeti céllal emelt épületek, jellemzően a megbízó ízlését tükrözve, stilárisan egészen eltérő formát ölthettek. [[Vágó József (építész)|Vágó József]] és [[Vágó László]] tervei alapján épült (és később a tulajdonukba is került) a városligeti Feld-színház (később Városligeti Színkör), amely a bécsi szecesszió hatását mutatta, magas minőségű, szépen formált épületként. Ugyanez igaz a szintén Vágóék által tervezett [[Nemzeti Szalon]] homlokzatára. A Lajta Béla tervei alapján épült Parisiana Mulató (ma [[Új Színház]]) a Közel-Kelet ókori építészetének hatását mutatja, de Lechnerétől egészen eltérő módon; a templomszerű, monumentális hatású homlokzat drága anyagokból készült, és formavilágában már az art déco építészet előfutáraként értékelhető. A [[Medgyaszay István]] által tervezett [[Veszprémi Petőfi Színház]], a [[nagykanizsa]]i színház (ma mozi) és a [[Soproni Petőfi Színház]] áttervezése, amelyek a stílusjegyek mellett egyúttal a korszerű vasbetonépítészet hazai úttörői is. Medgyaszay a vasbeton innovatív használatát olyan, csak rá jellemző elemekkel vegyítette, mint a karzat-konzolok, betonkeretes ablakok, az erőteljes hatású, höbörcsös homlokzati vakolat, vagy a pergolás tetőteraszok. Munkáira ugyancsak jellemző a sgraffito-technikával készült homlokzati díszítések és az üvegmozaik ablakok használata ([[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] társművésszel). A funkcionális szempontból vitatható megoldású veszprémi [[Laczkó Dezső Múzeum]] építészeti elemei (homlokzati szalagablakok, jellegzetes erkélymellvéd és párkányzat) közt egyesek már a következő stíluskorszak felé mutatnak.

A korban emelt színházépületek közül említésre méltó az eredetileg [[Márkus Géza]] tervei alapján emelt, mára teljesen átépített budapesti [[Erkel Színház]] (eredetileg Népopera) és a [[Magyar Ede]] munkáját dicsérő [[kaposvár]]i [[Csiky Gergely Színház (Kaposvár)|Csiky Gergely Színház]].

A jelentős [[Magyarország népessége|népszaporulat]] a 19–20. század fordulójának Magyarországán nagy iskolaépítő programokat tett szükségessé. A legtermékenyebb alkotók közé tartozik a minisztériumi alkalmazásban álló [[Baumgarten Sándor]] és [[Herczegh Zsigmond]] párosa, akik több száz oktatási épületet terveztek. A fővárosi tisztségviselőként dolgozó [[Hegedűs Ármin]] nevéhez ugyancsak számos iskola kötődik, nem egyszer [[Böhm Henrik]]kel közös munkaként. Budapest legjelentősebb iskolaépítési programját [[Bárczy István]] főpolgármester rendelte el; ennek keretében 1909–1912 között 36 állandó iskolaépület készült el.<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/12991-szazeves-iskolapalotak-budapesten| title=Százéves iskolapaloták Budapesten|date=2011-09-18 |accessdate=2012-11-01 | publisher=hg.hu | author=Merényi György|format=html |language=magyar}}</ref> A megjelenő modern, reformszemléletű pedagógiai irányzatok szellemében ezen épületek tervezésénél nagy hangsúlyt fektettek a korszerű testnevelés lehetőségeinek megteremtésére, a könyvtárak és a közösségi helyiségek kialakítására.<ref>Papp Júlia: Kislakás- és iskolaépítés Budapesten a 20. század elején. In: Új Pedagógiai Szemle, 2009. szeptember 30. Url: [http://www.ofi.hu/tudastar/papp-julia-kislakas] (letöltés ideje: 2012. november 1.)</ref>

 

*[[Vakok Állami Intézete]] (ma Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona), Budapest, 1899–1904. – Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint épült, kormányzati beruházásban. Utcafrontján a Lechnerre jellemző téglaszalagos tagolás mellett a keleti építészetből kölcsönzött és gótikus formák jelennek meg. A kerámiadíszítés visszafogott, inkább csak kiegészítő szerepet kap. A tetődíszek mára elpusztultak, de az épület nagyterme, a [[Nádor Terem]] ma is őrzi eredeti kiképzését.

*Wechselmann Ignác és Neje Neuschloss Zsófia Vakok Tanintézete (ma [[Mozgásjavító Általános Iskola]], Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Intézet és Diákotthon)<ref>[http://www.mozgasjavito.hu/ XIV. Budapest, Mexikói út 60. Az iskola honlapja]</ref>, 1905–1908 – Lajta Béla első jelentős középülete, amely a [[Pesti Izraelita Hitközség]] megbízásából készült, abból a hagyatékból, amelyet a névadó [[Wechselmann Ignác]], [[Ludwig Förster]] megbízottjaként a [[Dohány utcai zsinagóga]] építését felügyelő építész-vállalkozó rendelt e célra. A négyszintes, téglával és terméskővel burkolt épületet a nagy tömegek és a sík felületek uralják, amelyeket népművészeti ihletésű díszítmények egészítenek ki. A bejárati kapu boglyaíve a korban különösen magyarosnak tartott motívum, amely egyszersmind megjelenik a skandináv építészetben is. A kovácsoltvas kerítés betétein magyar verssorokat domborítottak [[Braille-írás]]sal. A belső terek épített részletei nagyrészt megvannak, de az egykori bútorzat mára eltűnt.<ref>Az épület tervanyagát, korabeli és mai fotókat, cikkeket ld.: {{cite web |url=http://lajtaarchiv.hu/muvek/1905-1908-wechselmann-ignac-es-neje-neuschloss-zsofia-vakok-tanintezete/ |title=WECHSELMANN IGNÁC ÉS NEJE NEUSCHLOSS ZSÓFIA VAKOK TANINTÉZETE, 1905–1908 |author=Csáki Tamás |accessdate=2013-12-9 |publisher=Lajta Béla virtuális archívum |work=lajtaarchiv.hu}}</ref>

 

*Zeneakadémia (ma [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem]]), Budapest, 1907 – Az 1875-ben, [[Liszt Ferenc]] vezetésével megalakult Zeneakadémia új épülete nyílt tervpályázatot követően, [[Korb Flóris]] és [[Giergl Kálmán]] tervei alapján épült meg, az eredeti, merész, Lechner hatását mutató homlokzatot azonban kénytelenek voltak a konzervatívabb közízlésre hangolni. Az épület így is a magyarországi szecesszió egyik legszebb alkotása, különösen belső terei az építészet, az ipar- és képzőművészet páratlan összhangját mutatják. Kivitelezésében a kor legfontosabb mesterei vállaltak szerepet; az üvegablakokat [[Róth Miksa]] műhelye szállította, a padló- és falburkolatokat a Zsolnay-gyár, a nagyterem karzatának vasbeton szerkezetét [[Zielinski Szilárd]] tervezte. A homlokzati dekoráció elkészítésében [[Telcs Ede]], [[Maróti Géza]], [[Stróbl Alajos]] és [[Senyei Károly]] működött közre. A belső terek közül kiemelkedik a földszinti és a [[Körösfői-Kriesch Aladár]] falképével díszített emeleti előcsarnok, a nagy koncertterem, a könyvtár, valamint a kisterem. Az épület a mai napig számos eredeti berendezési elemet őriz.<ref>{{citLib|szerző=Lőrinczi Zsuzsa |közreműködők=Raffay Endre |cím=Zeneakadémia |alcím=A Zeneakadémia épületének története -The Liszt Ferenc Academy of Music|év=2007 |kiadó=6Bt |hely=Budapest |isbn=9789638708915}}</ref> 2013-ra - az eredeti tervek alapján - teljesen felújították.

 

=== Villák, lakóházak, kastélyok, kúriák ===

A kastélyépítészet évszázados hagyománya a 20. század elejére Magyarországon a múlté. A családi otthonok már kevésbé a reprezentativitást szolgálják, mint inkább a hétköznapi életet. A kivételek közé tartoznak a városi villák, például a Lechner Ödön által tanítványaival, Komor Marcellel és Jakab Dezsővel közösen tervezett budapesti villa Sipeki Balás Béla Zala vármegyei főispán számára. A nem túl nagyméretű, de látványos épület szinte teljes földszintje a kétszintes közlekedővel, az egybenyitható szobákkal és a télikerttel a család társasági életét szolgálta, míg a privát helyiségek az emeleten helyezkedtek el.<ref>XIV. Budapest, Hermina út 47. Az épület jelenleg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének székháza. Ld.: [http://www.mvgyosz.hu/az-epulet]</ref> Lechner lakóépületei közül kiemelkedik még a testvére, az orvos [[Lechner Károly|Károly]] számára tervezett kolozsvári Lechner-ház, amely homlokzati kompozíciójában több párhuzamot mutat a Balás-villával.<ref>[http://www.magyarszecessziohaza.hu/magazin1/kolozsvariszecesszio.php Ld. bővebben]</ref>

 

Országosan egyedülálló szecessziós villaegyüttes található Budán, a [[Kissvábhegy]]en. Az eredetileg negyven épület mindegyikét [[Árkay Aladár]] tervezte az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület megbízására, 1911–1913 között. Az egy-kétemeletes, különféle stílusokban tervezett, így változatos utcaképet adó villákba az egyesület tagjai költöztek be, de készült egy 80 személyes kollégium és egy 15 lakásos bérház is (utóbbiak a [[második világháború]]ban elpusztultak). Árkay saját lakóházát is a közelben építette fel ugyanekkor, az Alma utca 1. szám alatt.

 

Árkay Aladár 06a.jpg|Dr. Berger Dezső villája ([[Árkay Aladár]])<br>[[Kissvábhegy]] Ráth György utca<ref>{{cite web|url=http://mek.oszk.hu/11400/11484/11484.pdf|author=Dittrichné, Vajtai Zsuzsánna |title=Szecesszió Budapesten|date=2013|pages=445|work=Magyar Elektronikus Könyvtár|accessdate=2018-01-01}}</ref>

Árkay Aladár 06.jpg|Ráth-Végh István-villa (Árkay Aladár)<br>Kissvábhegy Ráth György utca<ref>{{cite web|url=http://mek.oszk.hu/11400/11484/11484.pdf|author=Dittrichné, Vajtai Zsuzsánna |title=Szecesszió Budapesten|date=2013|pages=451|work=Magyar Elektronikus Könyvtár|accessdate=2018-01-01}}</ref>

*A [[Lipótmező|lipótmezei]] Országos Tébolyda kápolnája, Budapest (épült: 1863, a kápolna kialakítása: 1913) – A Ludwig Zettl tervei alapján emelt elmegyógyintézet kápolnáját 1913-ban [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] festette ki. Az új ablakok bibliai témájú ábrázolásai szintén az ő kartonjai alapján, [[Róth Miksa]] műhelyében készültek, és a magyarországi üvegfestészet egyik csúcspontjának számítanak.<ref>Mester Éva: i. m. 188. o.</ref> Az 1970-es években előadóteremmé alakított kápolna freskóit levakolták, a kétezres években megkezdett helyreállítás pedig félbeszakadt.<ref>Kovács Dániel: i. m. 215. o.</ref> Az épület jelenleg zárva, üresen áll.<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/9376-atleptuk-a-teboly-hatarait| title=Átléptük a téboly határait|date=2011-05-04 |accessdate=2012-11-08 | publisher=hg.hu |author=Kelecsényi Kristóf – Zsámboki Miklós |format=html |language=magyar}}</ref>

 

Zebegeny Katholische Kirche Innen 1.JPG|Kós Károly – Jánszky Béla: Katolikus templom, Zebegény (1908–1909)

Ref. templom (859. számú műemlék).jpg|Árkay Aladár: Fasori református templom (1913)

Meglepő és kivételesnek nevezhető épület a [[kunszentmárton]]i zsinagóga, Dobovszky József István 1911–1912 között emelt műve. A századfordulós előképekkel szakító, kéttornyos épületet a vakolatba süllyesztett minták díszítik, amelyek elsősorban a Fiatalok építészetére jellemzőek.<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 94-95. o.</ref>

 

Kazinczy utcai zsinagoga 01.jpg|A [[Kazinczy utcai zsinagóga]] Budapesten

Kazinczy Street Synagogue interior 4.jpg|A Löffler testvérek tervezte Kazinczy utcai zsinagóga belső tere

A korra igen jellemző országos és nemzetközi kiállításokon az építészeknek vezető szerep jutott, és nemegyszer előfordult, hogy az itt készült, ideiglenes építmények komoly, a határokon túlívelő sajtóvisszhangban részesültek. A magyar szecessziós építészet egyik első nemzetközi sikere Maróti Géza és Fischer József 1906-os, a milánói nemzetközi kiállításra emelt pavilonja, amely (a benne kiállított képző- s iparművészeti tárgyakkal) annak dacára hozott el számos díjat, hogy egy nappal a zsűrizés előtt leégett. Gyors újjáépítése ugyancsak elismerést váltott ki.<ref>Lővei Pál: Magyarország és a világkiállítások. In: Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre: Pavilon építészet a 19-20 században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. A Pavilon periodika különszáma. OMvH Magyar Építészeti Múzeum – Pavilon alapítvány, Budapest, 2000. 34-35. o.</ref>

 

 

Az 1910-es Torinói Világkiállítás magyar pavilonjának pályázatán [[Györgyi Dénes]] alkalmilag társult [[Tőry Emil]] és [[Pogány Móric]] irodájával, és nyertek. A nagyméretű magyar pavilon a [[Magyarország címere|címer]] [[Hármas halom|hármas halmát]], a kiemelkedő, [[Piramis|piramidális]] középső tető egyben [[Attila hun király|Attila sátrát]] is idézte. A bejárat feletti rézfedésű félkupola ősi harci sisakok formájára emlékeztetett. A dekorációban többek között [[Róth Miksa]], a [[Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.|Zsolnay-gyár]] és [[Maróti Géza]] is közreműködött. A pavilont, amely komoly sikert aratott a nemzetközi sajtóban is, a kiállítást követően elbontották.<ref>Szegő – Haba: i. m. 56-57. o.</ref>