„Miskolc egészségügyének története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Gyógyszertárak: Kieg. |
Kieg. |
||
1. sor:
[[Fájl:SemmelweisHospital01a.jpg|bélyegkép|300px|A Semmelweis Kórház bejárata és igazgatósági épülete]]
[[Fájl:CountyHospitalStarPointBuilding_Miskolc.jpg|bélyegkép|300px|A Csillagpont épülete a Megyei Kórházban]]
'''Miskolc egészségügyének történetéhez''' először a 13. századból találunk adatokat, hiszen a [[Miskolctapolca|tapolcai]] monostor mellett a [[bencések]] már működtettek egy ispotályt. Később, a 15. században Mindszenten is működött egy hasonló intézmény, aminek az épülete ma is áll a [[Mindszenti templom]] szomszédságában. Felekezeti és más ápoldák után az első közkórház 1856-ban jött létre [[Miskolc]]on, Schnirch Emil fáradozásai eredményeként, a régi tetemvári katonai kórházban. Az építmény rossz állapota miatt 1858-ban a közeli Fáy-kúriába költöztek, végül 1900 végére készült el a Csabai kapuban a Borsod vármegyei Erzsébet Közkórház. A kórház – jelentős bővítések és változások után – ma is ezen a helyen működik. Egy év múlva adták át a Vasgyári Kórházat, amit azóta szintén komolyan bővítettek. A Szent Ferenc Kórház végső soron az 1904-es alapítású Vízgyógyintézet jogutódjának tekinthető, de volt benne katonai parancsnokság, honvéd- és tüdőkórház is. Miskolc legfiatalabb kórháza a Megyei Kórház, amelyet 1958-ban adtak át a Szentpéteri kapuban. Az egészségügyi kormányzat 2017-ben összevonta a városi és a megyei kórházat, ezzel úgynevezett szuperkórházat hozott létre a városban, amely lényegében az összes miskolci kórházat érinti.
Miskolc első két [[Gyógyszertár|patikáját]] – valószínűleg – 1762-ben alapították. Ezek voltak az [[Arany Szarvas Gyógyszertár|Arany Szarvas]] és az Arany Sas gyógyszertárak. Az előbbi
A miskolci [[mentőszolgálat]] története a tűzoltóságéval fonódik össze. Az Önkéntes Tűzoltó Egylet 1873. augusztus 31-én alakult meg, s ennek keretében 1897-ben jött létre a mentőosztály, majd 1930-ban [[Diósgyőr-Vasgyár]]ban is alakult egy mentőcsoport. Az Országos Mentőszolgálat 1948-as létrejöttével a város kezeléséből központi irányítás alá került a mentőügy. 1952-ben adták át a mentők Petőfi utcai állomását, ahol ma is működnek.
58. sor:
A kórházat 1958-ban avatták fel, bár épületeit eredetileg katonai iskolának szánták (a szomszédságában ma is működik a rendőri szakközépiskola). A kezdetben hagyományos kórházi osztályokkal nyitó intézményt azóta folyamatosan újabbakkal bővítették: [[kardiológia]], idegsebészet, érsebészet, [[gasztroenterológia]], [[traumatológia]], [[nefrológia]], ortopédia, elmegyógyászat, onkoradiológia és [[Sugárkezelés|sugárterápia]], röntgen- és [[izotóp]]diagnosztika, [[komputertomográfia]] stb. 1974-ben az itt felépült új épületbe került a Petőfi utcai gyermekkórház, Gyermekegészségügyi Központ néven. A komplexumban gyermekgyógyászati osztály(ok), intenzív osztály, gyermek fül-orr-gégészet, laboratórium, gyermekröntgen, gyermekrehabilitációs osztály működik.{{refhely|Eszenyi 1997|102–104. oldal}} A kórház parkját számos nívós szobrászati alkotás díszíti.
A kórház mai neve Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, amely az ország harmadik legnagyobb aktív ágyszámú fekvőbeteg ellátó intézménye (1412 aktív, 176 krónikus ágy,{{refhely|Megyei Kórház 1}}) évente {{szám|60000}} fekvőbeteget gyógyít és mintegy egymillió járóbeteget lát el. Az intézmény [[Észak-Magyarország]] regionális onkológiai és sugárterápiás, valamint haemodinamikai központja.
=== Szuperkórház ===
Az egészségügyi kormányzat 2017. április 1-jével
== Gyógyszertárak ==
Miskolcon számos gyógyszertár működött az első alapítása óta eltelt időben, ezek közül számos ma is üzemel, néha megváltozott névvel, illetve helyen. A régi patikákon kívül, elsősorban a 2000-es évektől sok új gyógyszertár is létesült bevásárló központokban és más helyeken is.
=== Előzmények ===
A gyógyítás és a [[gyógyszerészet]] évszázadokig gyakorlatilag azonos volt a népi gyógyászattal, a korai orvosok gyógymódjai és [[gyógyszer]]ei alig különböztek az országot járó „vándor orvosok” és „vándor füvesek” módszereitől. [[Benkő Sámuel (orvos)|Benkő Sámuel]], aki közel negyven évig volt [[Miskolc]] neves orvosa, 1782-ben jelentette meg fontos művét, a ''Topographia oppidi Miskoltz historico-medica'', azaz ''Miskolc város történeti-orvosi helyrajza'' című munkát, ami előbb [[Kassa|Kassán]], majd 1818-ban Miskolcon is megjelent. Munkájában komoly levéltári kutatómunkára, saját orvosi tatapasztalatára, az elbeszélésekre és a hagyományokra támaszkodott. Írása szerint ekkor már jelentős számú képzett orvos tevékenykedett az országban, de még mindig nagy szerepük volt a vándor „szakemberek”, „füvesek” tömegének, és a helyi tapasztalt, főleg idősebb „gyógyító” embereknek. Ezzel együtt fokozatosan terjedtek a különböző orvosi könyvek kéziratos másolatai, amiket vásárokon terjesztettek. Ezekben a könyvekben természetesen keveredtek a kor tudományának megfelelő orvosi és gyógyszerészeti ismeretek a „jól bevált” népi gyógyító elemekkel. Fennmaradtak korabeli gyógyszerreceptek, amik azonban gyakran meglehetősen homályosan fogalmaztak, például: „bizonyos mixtúra”, „tsepetskék”, „bizonyos ital”, „bizonyos saft”, „thea és sálya”, „sebvíz”, „flastrom” és hasonlók, amikből természetesen nemhogy a hatásmechanizmusra nem lehet következtetni, de még arra sem, hogy milyen betegségre is adták, ajánlották a szereket. A helyzeten komolyan javított a képzett [[gyógyszerész]]ek megjelenése, de a mai [[gyógyszertár]]ak kínálatához képest még 1879-ben is meglepő készítményekkel találkozunk hirdetésekben: „chinin cukorka és csokoládé, nadályok, Egri víz, szappan, púder, fogpor, Máriaczelli gyomorcsöppek, szőrtelenítő por, mustárpapír, vaspasztillák” stb.{{refhely|Dobrossy 1996|185–186. oldal}}{{refhely|Porkolábné 1997|106–107. oldal}}
78 ⟶ 80 sor:
Az [[Arany Szarvas Gyógyszertár]] alapításának körülményei nem teljesen egyértelműek. Első gyógyszerésze az [[Eger|egri]] Trangus Illés doktor volt. Fennmaradt működési engedélyét 1858-ban kapta meg, de a patika 1762-ben már működött, s ezt az évszámot fogadta el az 1869-es országos gyógyszertári felmérés is. A városvezetés engedélyezte számára, hogy ''„nem színmézzel, hanem nádmézzel csinált reggeli italokat, vagyis rosalist”'' is árulhasson. Az „égetett bort” csakis városi árendátoroktól, korcsma-bérlőktől vásárolhatta. Gyógyszertárát lakóházában rendezte be, a mai Kossuth utca 7. helyén, majd 1793-ban már a Széchenyi út 17. helyén volt teázóval egybeépített patikája. Gyógyszertárának jelképét, „egy kézzel faragott, fadarabokból összeállított, természetes nagyságú aranyozott szarvast” az egri [[kanonok]] ajándékozta neki. A szarvast a patika bejárata fölött helyezték el. A ma a bejárat fölött látható szobor természetesen már nem az eredeti, az új darab 1960–70 körül került a régi, elkorhadt helyére. A gyógyszertár a 19. század első felében a mai Széchenyi út 8. szám alatti épületbe költözött, és 1895-ben Rácz Jenő volt a gyógyszerésze.
Új, immár végleges helyére, az Erzsébet téri sarokházba 1897-ben költözött a patika. Az 1812-ben épült házat 1896–1898 között kibővítették, hogy helyet biztosítsanak a mindenkori polgármester lakása számára, a földszinten pedig üzlethelyiségeket alakítottak ki. A gyógyszertár berendezése a 19. század végén készült a Szőke Pál bútorgyárában, ma is ez a bútorzata. Az államosítás után a patika 19/38-as gyógyszertár „néven” működött, de a miskolciak mindig is Arany Szarvasnak nevezték. A gyógyszertár a 2000-es évek elején tulajdonjogi viták miatt néhány évig zárva tartott, de 2004 végén ismét kinyitott
=== Arany Sas Gyógyszertár ===
| |||