„Japán zászlaja” változatai közötti eltérés

|arányok=2:3<ref group="forr">国旗及び国歌に関する法律</ref>

A Nap fontos szerepet játszik a [[Japán mitológia|japán mitológiá]]<nowiki/>ban és [[Japán vallásai|vallás]]<nowiki/>ban is. A hagyomány szerint a császár [[Amateraszu Ómikami|Amateraszu napistennő]], a [[sintó]] panteon egyik fontos alakjának leszármazottja, valamint a család tőle kapta uralkodói jogait. Az ország neve, és a zászló mintája is jól kifejezi a Nap központi szerepét. Egy japán krónika, a ''Soku Nihongi'' szerint Mommu császár 701-ben egy olyan zászlót használt, ami a Napot ábrázolta. Ez az első feljegyzett használata a Nap szimbólumot ábrázoló zászlóknak Japánban. A Kószúban található Unpo-dzsi templomban őrzik a legrégebbi fentmaradt zászlót, amit a legenda szerint a 11. században Reizei császár adományozott a templomnak.<ref group="forr">Yamanashi Tourism Organization. [http://www.yamanashi-kankou.jp/kankou/spot/p1_4496.html 日の丸の御旗] (japán nyelven)</ref><ref group="forr">Unpoji. [http://unpoji.ko-shu.jp/treasure.html 宝物殿の案内] (japán nyelven)</ref><ref group="forr">[https://books.google.hu/books?id=8x322-89x3MC&pg=PA54&redir_esc=y&hl=hu#v=onepage&q&f=false Little-Known Wars of Great and Lasting Impact: The Turning Points in Our History We Should Know More About]. Fair Winds; 2009. {{ISBN|1-59233-375-3}} 54. o. (angol nyelven)</ref>

A Hinomaru pontos eredete ismeretlen<ref group="forr">Web Japan. Japanese Ministry of Foreign Affairs. [http://web-japan.org/factsheet/en/pdf/11NFlagAnthem.pdf National Flag and Anthem] [PDF]; 2000</ref>, de a „felkelő Nap” látszólag már a 7. század elején is szimbolikus jelentéssel rendelkezett (a Japán-szigetcsoport az Ázsiai kontinens legkeletebbi pontján található, így tehát a Nap „itt kel fel”). 607-ben egy a [[Szuj Jang-ti]] [[kínai császár]]<nowiki/>nak küldött hivatalos levél így kezdődik: „a felkelő Nap császárától”<ref group="forr">Dyer 1909, 24. o.</ref>, emelett Japánra gyakran utalnak a „felkelő Nap országaként”.<ref group="forr">Edgington 2003, 123–124 o.</ref> Egy 12. századi műben, a [[Heike monogatari]]<nowiki/>ban azt írják, hogy a [[szamuráj]]<nowiki/>ok legyezőjét Nap ábrákkal díszítették.<ref group="forr">Itoh 2003, 205 o.</ref> Az egyik ismert, zászlóról szóló legenda egy [[Nicsiren]] nevű [[Buddhizmus|buddhista]] paphoz kötődik. Állítólag a 13. században egy mongol invázió alatt Nicsiren egy a Napot ábrázoló lobogót adott a [[sógun]]<nowiki/>nak, hogy azzal vonuljon csatába.<ref group="forr">Feldman 2004, 151–155 o.</ref> Ezek mellett a Nap, mint jelkép szorosan kapcsolódik a császári családhoz is, hiszen a legendák szerint uralkodói hatalmukat [[Amateraszu Ómikami|Amateraszu]] napistennőtől kapták.<ref group="forr">Ashkenazi 2003, 112–113 o.</ref><ref group="forr">Hall 1996, 110 o.</ref>[[Fájl:AsahiMaru1856.jpg|bélyegkép|Asahi Maru, a [[Tokugava-sógunátus|Tokugava sógunátus]] hadihajója 1856-ban.]][[Japán]] egyik legrégebbi zászlója a [[Jamanasi prefektúra|Jamanasi prefektúrá]]<nowiki/>ban lévő Unpo-dzsi templomban található. A legenda szerint Go-Reizei császár adta Minamoto no Josimicunak. Az elmúlt 1000 évben a Takeda klán családi erekjeként kezelte.<ref name="Hongo" group="forr">Hongo, Jun. Hinomaru, 'Kimigayo' express conflicts both past and future. The Japan Times. 2007-07-17</ref>

A legrégebben feljegyzett zászlók Japánban a 16. század végéről származnak. A zászlók a [[daimjó]]<nowiki/>khoz tartoztak, és elsősorban csatákban használták őket. Nagyrészűk hosszú lobogó volt, rajtuk a daimjó család címerével. A különböző családtagok, mint például apa, fiú, testvér mind eltérő zászlókkal vonultak harcba. Ezek azonosító célt szolgáltak, a harcosok a hátukon és a lovukon is feltűntették jelképüket. A hadvezéreknek is megvolt a maguk zászlaja, amiknek többsége négyzet alakjuknak köszönhetően eltért a közkatonáékétól.<ref>Turnbull 2001</ref>

Ahogy Japán igyekezett kiépíteni a birodalmát, egyre többször használták a nemzeti zászlót. A Hinomaru jelen volt az [[Első kínai–japán háború|első kínai-japán háború]]<nowiki/>t és az [[Orosz–japán háború|orosz-japán háború]]<nowiki/>t követő ünnepléseken, emellett az országon belüli összecsapások közben is használták.<ref name="Befu" group="forr">Befu 2001, 92–95. o.</ref> Egy 1934-es japán propaganda film a külföldi nemzetek zászlóit befejezetlennek vagy hiányosan kivitelezettnek, míg a japán zászlót minden tekintetben tökéletesnek ábrázolta.<ref group="forr">Nornes 2003, 81. o.</ref> 1937-ben [[Hirosima prefektúra|hirosima]]<nowiki/>i lányok egy csoportja úgy fejezte ki szolidaritását a [[Második kínai–japán háború|második kínai-japán háború]]<nowiki/>ban harcoló japán katonákkal, hogy úgynevezett ''flag meal''-eket ettek, ami japán szárított szilvából állt egy tányér rizs közepén. A Hinomaru [[bentó]] a japán katonai mozgósítás és szolidaritás fő szimbólumává vált, és az is maradt egészen az 1940-es évekig.<ref group="forr">Cwiertka 2007, 117–119. o. </ref>

Ebben az időszakban a Hinomaru tankönyvekben is megtalálható volt, különböző a császár és az ország iránti odaadást kifejező szlogenekkel kísérve. A japán gyermekeknek a hazafiasságot egy fontos erényként tanították. A hazafiasság kifejezése, mint például a zászló alkalmazása vagy a császár imádata része volt egy jó japán állampolgár életének.<ref group="forr">Partner 2004, 55–56. o.</ref>

A második világháború alatt a zászló a japán [[imperializmus]] eszköze volt a megszállt [[Délkelet-Ázsia]]<nowiki/>i területeken: az lakosoknak kötelező volt használniuk,<ref group="forr">Tipton 2002, 137. o.</ref> a gyerekek pedig a Kimigajot énekelték a reggeli zászló felvonás közben.<ref group="forr"> Newell 1982, 28. o. </ref> Bizonyos területeken, mint például a [[Fülöp-szigetek]]<nowiki/>en, [[Indonézia|Indonéziá]]<nowiki/>ban és [[Mandzsukuo]]<nowiki/>ban engedélyezettek voltak a helyi zászlók.<ref group="forr">The Camera Overseas: The Japanese People Voted Against Frontier Friction. TIME. 1937-06-21</ref> <ref group="forr">Taylor 2004, 321. o.</ref> [[Korea (egyértelműsítő lap)|Koreá]]<nowiki/>ban, ami a [[Japán Birodalom]] részének számított, a Hinomaru és a többi jelkép használata a koreaiak alávetettségét fejezte ki.<ref group="forr">Goodman, Neary 1996, 102. o.</ref>

A japánok számára a Hinomaru a „felkelő Nap zászlaja” volt, „amely bevilágítja az egész világ sötétségét”.<ref group="forr">Ebrey 2004, 443. o.</ref> A nyugatiak számára az egyik legerősebb japán katonai szimbólum.<ref group="forr"> Hauser, Ernest. Son of Heaven. LIFE. 1940-06-10</ref>

A második világháború és a [[Japán megszállása|megszállás]] időszakában a Hinomaru volt Japán ''de facto'' zászlaja. A háború után, a megszállás alatt a [[A szövetséges hatalmak legfőbb parancsnoka|szövetséges hatalmak legfőbb parancsnoká]]<nowiki/>nak (SCAP) az engedélyére volt szükség a Hinomaru nyilvános használatához.<ref name="Ministry" group="forr">Ministry of Education. 国旗，国歌の由来等 [Origin of the National Flag and Anthem]; 1999-09-01 (japán nyelven)</ref><ref name="goodman" group="forr">Goodman, Neary 1996, 81–83. o. (angol nyelven)</ref> A források eltérnek abban, hogy a zászló használata mekkora mértékben volt korlátozva; egyesek a tiltott kifejezést használják,<ref name="Weisman" group="forr"> Weisman, Steven R. For Japanese, Flag and Anthem Sometimes Divide. The New York Times. 1990-04-29 (angol nyelven)</ref><ref group="forr">Hardarce, Helen; Adam L. Kern. New Directions in the Study of Meiji Japan. Brill; 1997. ISBN 90-04-10735-5. 653. o. (angol nyelven)</ref> azonban annak ellenére, hogy az eredeti korlátozások szigorúak voltak, nem jelentettek teljes tilalmat.

1947. május 2-án a [[Japán alkotmánya|japán alkotmány]] jóváhagyásával [[Douglas MacArthur|Douglas MacArthur tábornok]] feloldotta a Hinomaru használatának korlátozását a [[japán országgyűlés]] épületéről, a császári palotáról, a miniszterelnök rezidenciájáról és a legfelsőbb bíróság épületéről.<ref group="forr"> Yoshida, Shigeru. National Diet Library. Letter from Shigeru Yoshida to General MacArthur dated May 2, 1947; 1947-05-02 (angol és japán nyelven) </ref> <ref group="forr"> MacArthur, Douglas. National Archives of Japan. Letter from Douglas MacArthur to Prime Minister dated May 2, 1947; 1947-05-02 (angol nyelven)</ref> 1948-ban tovább lazítottak a megszorításon: nemzeti ünnepeken megengedték a zászló felvonását. 1949. januárjában a korlátozásokat teljesen megszüntették, és innentől kezdve bárki bármikor kitehette a Hinomarut engedély nélkül. Ennek eredményeképpen az 1950-es évek elejéig az iskolákat és a családokat is bátorították a zászló felhúzására.<ref name="Ministry" group="forr">Ministry of Education. 国旗，国歌の由来等 [Origin of the National Flag and Anthem]; 1999-09-01 (japán nyelven)</ref>

A második világháború óta a zászlót sok kritika érte az ország katonai múltjával való kapcsolata miatt. Hasonló ellenvetések érték a jelenlegi nemzeti himnuszukat, a Kimigayot is.<ref name="Hongo" group="forr">Hongo, Jun. Hinomaru, 'Kimigayo' express conflicts both past and future. The Japan Times. 2007-07-17</ref> Az emberek irántuk való érzései jól kifejezik az általános fordulatot a "Dai Nippon” (Nagy Japán) érzéstől a [[Pacifizmus|pacifista]] és [[Antimilitarizmus|antimilitarista]] Japán felé. Ennek az ideológiai változásnak köszönhetően közvetlenül a háború után ritkábban használták a zászlót, annak ellenére, hogy az SCAP feloldotta a korlátozásokat.<ref name="goodman" group="forr">Goodman, Neary 1996, 81–83. o. (angol nyelven)</ref> <ref group="forr"> Meyer 2009, 266. o. (angol nyelven)</ref>

Mikor Japán diplomáciailag újra elkezdett megerősödni, a tengerentúlon a Hinomarut politikai eszközként is kezdték használni. Egy alkalommal, amikor [[Hirohito japán császár|Hirohitó császár]] és Kódzsun császárné [[Hollandia|Hollandiá]]<nowiki/>ba látogattak, ahol a holland lakosok elégették a Hinomarut, azt követelve, hogy a császár vagy menjen vissza Japánba, vagy állítsák bíróság elé a második világháborús holland hadifoglyok haláláért.<ref group="forr">Large 1992, 184. o. (angol nyelven)</ref>

Az [[1964. évi nyári olimpiai játékok|1964-es tokiói nyári olimpiai játékok]] újra felvetették a Hinomaru és a Kimigajo problémáját. Az [[Olimpiai játékok|olimpia]] kezdete előtt a zászlón lévő napkorong méretét megváltoztatták, mert nem gondolták elég feltűnőnek a többi zászló mellett.<ref name="goodman" group="forr">Goodman, Neary 1996, 81–83. o. (angol nyelven)</ref> Fukiura Tadamasza színszakértő úgy döntött, hogy a napkorong mérete legyen a zászló hosszának kétharmada. Az 1964-es nyári és az [[1998. évi téli olimpiai játékok|1998-as naganói téli olimpiai]] játékok alkalmával Fukiura választotta ki a zászló színeit.<ref group="forr">Fukiura, Tadamasa (2009). ブラックマヨネーズ (TV). Japan: New Star Creation. (angol nyelven)</ref>

1989-ben Hirohito császár halála újabb erkölcsi kérdéseket vetett fel a nemzeti zászlóval kapcsolatban. A konzervatívok úgy gondolták, hogy ha a zászlót használhatják a szertartásokon a régi sebek felszakítása nélkül, akkor lehet, hogy indítványozhatják a Hinomaru nemzeti zászlóvá válását anélkül, hogy megkérdőjeleznék a jelentését.<ref group="forr">Borneman 2003, 112. o. (angol nyelven)</ref>

A hivatalos 6 napos gyászidőszak alatt a zászlók a hagyománynak megfelelően, a két gyász-stílus egyike szerint voltak felhúzva.<ref group="forr">Chira, Susan. Hirohito, 124th Emperor of Japan, Is Dead at 87. The New York Times. 1989-01-07 (angol nyelven)</ref>

1999-ben elfogadták a ''Law Regarding the National Flag and National Anthem-''et, ezzel nemzeti jelképpé választva mind a Hinomarut, mind a Kimigajot. A törvény elfogadását egy ideig meggátolta a [[Hirosima prefektúra|hirosima]]<nowiki/>i Szerában található Szera Középiskola igazgatójának, Tosihiro Isikavának az öngyilkossága, aki nem tudta megoldani az iskolai tanács és a tanárok vitáját a Kimigayo és a Hinomaru használatának kérdéséről.<ref group="forr"> Aspinall 2001, 126. o. (angol nyelven)</ref> <ref group="forr">Williams 2006, 91. o. (angol nyelven) </ref> Ez az egyik legvitatottam kérdés, amelyet az országgyűlés elfogadott az 1992-es L''aw Concerning Cooperation for United Nations Peacekeeping Operations and Other Operations'' óta, amelyet "''International Peace Cooperation Law''" -ként is ismernek.

Obucsi Keizó [[Japán miniszterelnöke|miniszterelnök]], aki a [[Liberális Demokrata Párt (Japán)|Liberális Demokrata Párt]] (LDP) tagja, úgy döntött, hogy el kezd kidolgozni egy jogszabályt, hogy a Hinomaru és a Kimigajo 2000-re nemzeti szimbólumokká válhassanak. A kabinetfőtitkára, Nonaka Hiromu azt akarta, hogy ez a folyamat [[Akihito japán császár|Akihitó császár]] trónralépésének 10. évfordulójára befejeződjön.<ref name="itoh" group="forr">Itoh 2003, 209–210. o. (angol nyelven) </ref>

Nem ez volt az első alkalom, hogy fontolóra vették egy törvény megalkotását a szimbólumok hivatalossá tételéről. 1974-ben, [[Okinava prefektúra|Okinava]] 1972-es visszacsatolásának és az 1973-as olajválságnak a hatására Tanaka Kakuei utalt egy törvény létrehozására a két jelképről.<ref group="forr"> Goodman, Neary 1996, 82–83. o. (angol nyelven)</ref>  Amellett, hogy az iskolákat utasították rá, hogy tanítsák és játszák a Kimigajot, Kakuei azt akarta, hogy a diákok minden reggel ünnepélyesen vonják fel a Hinomarut, és alakítsanak ki egy morális tantervet, ami a [[Meidzsi japán császár|Meidzsi császár]] által 1890-ben kihirdetett ''Imperial Rescript on Education'' egyes elemein alapul.<ref group="forr">Education: Tanaka v. the Teachers. Time. 1974-06-17 (angol nyelven)</ref> Kakuei azonban nem tudta efogadtatni ezt a törvényt az országgyűléssel.<ref group="forr">Okano 1999, 237. o. (angol nyelven)</ref>

Az LDP és a Komeito (CGP) voltak az 1999-es törvényjavaslat fő támogatói, az ellenzéket pedig a [[Szociáldemokrata Párt (Japán)|Szociáldemokrata Párt]] (SDJP) és a [[Japán Kommunista Párt]] (JCP) alkotta, akik a két szimbólum háborús időszakokhoz való kötödése miatt ellenezte azt. A CJP továbbá ellenezte, hogy nem engedélyezték, hogy a lakosság döntsön a kérdésben. Eközben a [[Demokrata Párt (Japán)|Demokrata Párt]] (DPJ) nem tudott pártkonszenzust kialakítani az ügyben. A DPJ elnöke, és későbbi miniszterelnök [[Kan Naoto]] kijelentette, hogy a DPJ-nek támogatnia kell a törvényjavaslatot, mivel a párt már mindkét szimbólumot elismerte Japán nemzeti jelképeként.<ref group="forr"> Democratic Party of Japan. 国旗国歌法制化についての民主党の考え方 [The DPJ Asks For A Talk About the Flag and Anthem Law]; 1999-07-21 (japán nyelv)</ref> A főtitkár, és későbbi miniszterelnök [[Hatojama Jukio]] úgy gondolta, hogy a törvényjavaslat további megosztottsághoz fog vezetni a társadalom és az állami iskolák körében. Kan a törvényjavaslat mellett, míg Hatojama ellene szavazott.<ref name="itoh" group="forr">Itoh 2003, 209–210. o. (angol nyelven) </ref>

A szavazás előtt felszólítások voltak arra, hogy válasszák ketté a törvényjavaslatot. Kato Norihito, a [[Vaszeda Tudományegyetem]] professzora kijelentette, hogy a Kimigajo egy különálló és összetettebb kérdés, mint a Hinomaru,<ref group="forr">Contemporary Japanese Thought. Columbia University Press; 2005 [Retrieved 2010-10-14]. ISBN 978-0-231-13620-4. 211. o. (angol nyelven)</ref> a szétválasztásra azonban nem került sor. 1999. július 22-én a [[Képviselőház (Japán)|Képviselőház]] elfogadta a törvényjavaslatot 403:86 szavazati aránnyal.<ref group="forr"> National Diet Library. 第１４５回国会　本会議　第４７号; 1999-07-22 (japán nyelven)</ref> A javaslatot július 28-án továbbküldték a [[Tanácsosok Háza (Japán)|Tanácsosok Házá]]<nowiki/>nak, akik augusztus 9-én szintén elfogadták azt. A törvény végül augusztus 13-án lépett hatályba.<ref group="forr">【日本の議論】日の丸裁断による民主党旗問題　国旗の侮辱行為への罰則は是か非か [(Japan) Discussion of penalties of acts of contempt against the Hinomaru by the DPJ]. Sankei Shimbun. 2009-08-30 (japán nyelven)</ref>

Amikor a Hinomarut bevezették, a kormány kötelezővé tette, hogy az állampolgárok a zászlóval köszöntsék a császárt. A zászló néhány lakosban ellenérzést váltott ki, ami tiltakozásokhoz vezetett. Kellett hozzá néhány év, hogy általános elfogadást nyerjen.<ref name="Ohnuki" group="forr">Ohnuki-Tierney 2002, 68–69. o.</ref>

== KultúraFogadtatása ==

A zászló a korábbi japán gyarmatokon és Japánon belül is kapott negatív kritikát, például [[Okinava prefektúra|Okinavá]]<nowiki/>ban. Ennek egyik figyelemre méltó példája az eset, amikor 1987. október 26-án, egy okinavai  szupermarket tulajdonosa elégetett egy Hinomarut a japán Nemzeti Sportfesztivál kezdete előtt. Sóichi Csibana, a zászló elégetője, ezt nem csak azért tette, hogy így tiltakozzon a japán hadsereg által elkövetett atrocitások, valamint az amerikai haderő folyamatos jelenléte ellen, hanem hogy megakadályozza a zászló nyilvános szereplését is. Emellett Okinavában több más incidens is volt, például iskolai ceremóniák közben, amikor a Kimigajo alatt próbálták felvonni a Hinomarut, a diákok leszakították az, és megtagadták a tiszteletét.<ref name="Befu" group="forr">Befu 2001, 92–95. o.</ref> [[Naha|Nahá]]<nowiki/>ba, Okinava fővárosában a sziget Japánhoz való visszacsatolása óta először 2001-ben vonták fel a zászlót, a város 80. évfordulójának ünnepén.

A második világháború után az Oktatási Minisztérium több nyilatkozatot és előírást is megjelentetett, amelyekkel elő kívánta segíteni a Kimigajo és a Hinomaru alkalmazását a joghatóságuk alá tartozó iskolákban. Az első ilyen nyilatkozat 1950-ben jelent meg, amely kijelentette, hogy mind a két jelkép használata kívánatos, de nem kötelező. Ezt a kívánságot később kibővítették mind két nemzeti szimbólum használatára a különböző iskolai és nemzeti ünnepek alkalmakor.<ref name="goodman" group="forr">Goodman, Neary 1996, 81–83. o. (angol nyelven)</ref> Az oktatási irányelvek 1989-es reformjában a Liberális Demokrata Párt által ellenőrzött kormány először követelte, hogy a zászlót használják az iskolai ceremóniák alatt, valamint a megfelelő tiszteletet megadását mind a Hinomarunak, mind a Kimigajonak. A reformokban az ezt nem teljesítő iskolai tisztviselők büntetését is elrendelték.<ref name="goodman" group="forr">Goodman, Neary 1996, 81–83. o. (angol nyelven)</ref>

Az iskolák mind a himnuszt, mind a nemzeti zászlót illetően a viták középpontjában álltak.<ref name="Weisman" group="forr"> Weisman, Steven R. For Japanese, Flag and Anthem Sometimes Divide. The New York Times. 1990-04-29 (angol nyelven)</ref> A Tokió Oktatási Tanács mind a kettő használatát megköveteli a joghatósága alá tartozó eseményeken. Emellett megköveteli a tanároktól, hogy tiszteletben tartsák őket, különben elveszíthetik munkájukat. Egyesek tiltakoztak, arra hivatkozva, hogy ez sérti a [[Japán alkotmánya|japán alkotmány]]<nowiki/>t, azonban a Tanács azzal érvelt, hogy az iskolák kormányzati szervezetek, ezért az alkalmazottainak kötelessége, hogy arra tanítsa a diákokat, hogy hogyan legyenek jó Japán állampolgárok.<ref name="Hongo" group="forr">Hongo, Jun. Hinomaru, 'Kimigayo' express conflicts both past and future. The Japan Times. 2007-07-17</ref> Tiltakozásuk jeléül néhány iskola megtagadta a Hinomaru felvonását, más esetekben pedig előfordult, hogy a szülők letépték a zászlót.<ref name="Weisman" group="forr"> Weisman, Steven R. For Japanese, Flag and Anthem Sometimes Divide. The New York Times. 1990-04-29 (angol nyelven)</ref> Tanárok sikertelenül büntetőeljárást indítottak [[Isihara Sintaró]] tokiói kormányzó és magasrangú tisztviselők ellen, amiért megparancsolta nekik, hogy tiszteljék a Hinomarut és a Kimigajót. Később a Japán Tanárok Egyesülete elfogadta mind a zászló, mind a himnusz használatát, azonban kisebb egyesületek még mindig ellenzik mindkét jelképet, és azok használatát az iskolarendszeren belül.