„Távcső” változatai közötti eltérés

Az első tükrös távcsövet (reflektort) [[1672]]-ben építette [[Isaac Newton]], miután a fénytörés jelenségét vizsgálva ráébredt arra, hogy nemcsak a prizmák de a lencsék is színeire bontják a fehér fényt, azaz a csillagok fehér pontok helyett színes foltok lesznek. Ez az úgynevezett [[optikai lencsék leképzési hibái#Kromatikus aberráció|kromatikus aberráció]] (színhiba) kiküszöbölhető, ha az objektív helyett homorú tükröt használunk. Jelenleg szinte minden komoly, nagy teljesítményű távcső reflektor, mivel a tükröket olcsóbb és egyszerűbb előállítani, továbbá egy méternél nagyobb átmérőjű lencséket gyakorlatilag lehetetlen a szükséges pontossággal előállítani és torzulásmentesen távcsőtubusba szerelni. Napjainkban több, 10 méter körüli tükörátmérőjű csillagászati távcső működik, és megkezdődött a [[Giant Magellan Telescope]] építése —, ennek átmérője 24,5 méter lesz. A napjainkban tervezett legnagyobb távcső az [[Overwhelmingly Large Telescope]] —, ennek tükre 100 méter átmérőjű lenne, ha megépülne.

A Newton-féle távcső mára több változatban létezik, de a reflektorok népszerűsége töretlen; a [[Hubble űrtávcső]] is tükrös rendszerű. A kisebb távcsövek —-- műszerek, kamerák, binokulárok — viszont mind lencsések.