„Árapály” változatai közötti eltérés

{{nincsforrás}}Az '''árapály''' jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások. Földi értelemben az árapály vagy régies nevén '''tengerjárás''' a [[tenger]] szintjének periodikus emelkedése (''áradat'' vagy '''dagály''') és süllyedése '''(apály)''', melyet a [[Hold]] és a [[Nap (égitest)|Nap]] vonzásának befolyása okoz. A dagály és az apály között átlagosan 6 óra 12 perc telik el.<ref>Glenn D. Considine (főszerk.): ''Van Nostrand's Scientific Encyclopedia'', 2008, John Wiley & Sons, Inc., {{ISBN|978-0-471-74338-5}}, p. 1150.</ref> Egy évben 705 dagály van.<ref>Glenn D. Considine (főszerk.): ''Van Nostrand's Scientific Encyclopedia'', 2008, John Wiley & Sons, Inc., {{ISBN|978-0-471-74338-5}}, p. 5445.</ref> A tengerparti síkság apály idején szárazra, dagálykor pedig víz alá kerülő része az [[árapálysíkság]]. Az árapály energiáját [[árapályerőmű]]vek hasznosíthatják.▼