„Zebegény” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Korr., ell. |
||
65. sor:
Az 1900-as évek elejétől egyre ismertebbé vált Zebegény. Főleg a fővárosi polgárok közül egyre többen fölfedezték. Ekkor épülnek az első nyaralóházak, villák. Páratlanul szép természeti adottságai és kiváló, gyógyító levegője ugyancsak eredeti falusi arculata pezsgő nyaralóéletet indukált. [[1924]]-ben '''[[Szőnyi István (festő, 1894–1960)|Szőnyi István]]''' festőművész – aki elnyerte a Szinyei társaság első ízben kiadott nagydíját – feleségül vette a zebegényi nyaraló tulajdonos, földművelésügyi államtitkár [[Bartóky József]] kisebbik lányát, Bartóky Melindát és nem sokkal később Zebegénybe költöztek. Az új templom építése kapcsán megjelent Kós Károly és művésztársai, majd Szőnyi István és az általa létrejött művészkolónia jó értelemben megpecsételte Zebegény sorsát. A század első felében olyan romantikus, pezsgő, magas szellemi színvonalú nyaralóéletnek lehettek tanúi elődeink, ami meg nem ismételhető.
Hogy mennyire gazdag volt világszínvonalú eseményekben az évszázad ezen első fele, ezen belül is a 30-
Ugyancsak az [[1930-as évek]] első felében Zebegény közössége elhatározta, hogy Országzászlót állít. Az Országzászló megtervezésével Maróti Géza nemzetközi hírű építészt, építőművészt, iparművészt bízták meg, aki zebegényi nyaralótulajdonos, és őslakosnak vallotta magát. Az Emlékmű megépítésére Országos [[közadakozás]]t kezdeményezett a zebegényi Dalkör. A szervező Bizottság úgy döntött, hogy ne csak Országzászlónak, hanem az első világháborúban elhunyt zebegényi hősi halottaknak is állítsanak emléket. Így egy összetett szimbolikájú, nagyobb léptékű monumentum megtervezése volt a feladat. Egy nyolcszögletű fallal körülvett pódiumon négy kőoszlop veszi körül az országzászló rúdját. Eredeti tervek szerint a négy kőoszlop tetejére 1-1 hatalmas kettős kereszt került volna, ezek eddig nem készültek el.
76. sor:
A rendszerváltás óta önálló [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzata]] van. Alapintézményekkel (általános iskola, óvoda, könyvtár, háziorvos) rendelkezik. Kulturális élete a hasonló nagyságú települések közül kimagaslik. Itt található: a Szőnyi István Múzeum és [[Farkas Vince]] hajóskapitány [[Magyar Hajózástörténeti Múzeum|hajózási múzeuma]]. [[1968]] óta nyaranta rendeznek képzőművészeti szabadiskolát.
A munkavállalók nagy része ingázik [[Budapest]]re, [[Vác]]ra, [[Szob]]ra. A Mészkő Bányászati és Feldolgozó
=== Vallás ===
A település körülbelül fele arányban római katolikus jelenleg. Más egyházak tagjai közül nagyobb számban élnek itt reformátusok, evangélikusok, a Hit Gyülekezetének tagjai és Jehova Tanúi. Temploma csak a római katolikus felekezetnek van. A Római Katolikus Egyházközség legelső helye valószínűleg a Kálvária-hegy alján levő sziklabarlang volt, amelyben a hagyomány szerint remete lakott és az ő alkotása a barlang belső falán a Mária mennybevitelét ábrázoló dombormű. A hívek a barlang elé kápolnaszerű építményt emeltek. A mai, a táj panorámájába páratlanul simuló, műemlék jellegű templomot Kós Károly és Jánszky Béla tervezték erdélyi népi elemeket is felhasználva. A belső díszítés Körösfői Kriesch Aladár festőművész és tanítványai munkája. 1910. július 10
== Látnivalók ==
|