„Magyar Királyság (1920–1945)” változatai közötti eltérés

{{Magyarország történelme}}

[[Fájl:Horthyarckép.JPG|bélyeg|bal|180px|[[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]], Magyarország [[kormányzó]]ja]]

 

Az első világháború következményeként Magyarország nemzetközileg elszigetelődött, négy szomszédja közül egyedül Ausztriával nem voltak nagyobb ellentétei.<ref>A revíziós politika és a magyar területi követelések jól ismertek. Kevéssé feldolgozott ellenben, hogy egyes osztrák politikai körök a két világháború között határrevíziót akartak, vagyis Sopron Ausztriához csatolását tervezték. Lásd: Gecsényi Lajos: Osztrák területrevízió Magyarországgal szemben? In: ''História'' 34 (2012) 5–6. sz. 19. o.</ref> A háborút követően [[Csehszlovákia]], [[Jugoszlávia]] és a [[Román Királyság]] részvételével megalakult a [[kisantant]], amelynek legfőbb célja a Párizs környéki békék rendszerének fenntartása volt. A kifejezés maga egy magyar újságírótól ered, aki „apró antant”-nak nevezte a szövetséget.<ref>{{cite web |url=http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=13842 |title=90 éve alakult meg a Kisantant |date=2011-06-07 |author= |accessdate=2014-1-12}}</ref>

 

 

A két világháború közötti Magyarország hivatalos politikájának fő célkitűzése az 1920-as trianoni békeszerződés revíziója és a külpolitikai elszigeteltségből való kitörés volt, ennek érdekében [[Olaszok|olasz]], majd [[Németek|német]] segítséget remélt. Lehetőséget a nyitásra egyedül Olaszország kínált. Ennek eredménye lett 1927-ben az olasz-magyar örök barátsági szerződés. A kisantant azonban egységes maradt, nem mutatott egyik fél sem hajlandóságot az engedményekre. Bár Magyarország Jugoszlávia esetében sem fogadta el a trianoni határokat, a kapcsolatai viszonylag jók voltak a délszláv állammal. Mihelyt Magyarország szorosabb kapcsolatra lépett Olaszországgal, a kapcsolatok elhidegültek.