„Vincenzo Bellini” változatai közötti eltérés

Vincenzo Bellinit az egyik legnagyobb olasz zeneszerzőként tartják számon. Különösen [[Dél-Olaszország]]ban és [[Szicília|Szicíliában]] népszerű: tereket, épületeket és intézményeket neveztek el róla, ezek közül a legjelentősebb a [[catania]]i operaház (Teatro Massimo Bellini). Művészete halála után feledésbe merült, és csak a [[20. század]] első felében fedezték fel ismét, amikor is világszerte reneszánszát élte a [[bel canto]]. Műveinek népszerűsítéséhez hozzájárultak olyan neves énekesnők is, mint [[Maria Callas]] vagy [[Renata Tebaldi]].

Életrajza levelezéséből is nyomon követhető. Leveleinek első teljes gyűjteményét Luisa Cambi adta ki [[1943]]-ban ''Epistolario'' címmel. Ő volt az, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Florimo utólag jelentősen módosította egyes levelek tartalmát, illetve újakat írt annak érdekében, hogy jobb fényben tüntesse fel a zeneszerzőt. Florimo indítékai nem ismertek, csak találgatások léteznek. Az első tulajdonképpen teljesnek mondható Bellini -életrajzot Francesco Pastura írta [[1959]]-ben ''Bellini secondo la storia'' címmel.<ref>{{cite book|last=Rosselli|first=John|title=The Life of Bellini|pages=175-177}}</ref>