„Magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
37. sor:
Az első magyar bajnokságot [[1951-es magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály)|1951]]-ben rendezték ([[Magyar női nagypályás kézilabda-bajnokság|nagypályán]] már [[1928-as magyar női nagypályás kézilabda-bajnokság|1928]] óta), a győztes a [[Csepel SC|Csepeli Vasas]] lett. A lebonyolítási rendszer többször változott. 1956-ig (az 1954-es bajnokság kivételével) területi (budapesti és megyei) csoportokban játszottak a csapatok, a győztesek (Budapestről több csapat is) az országos középdöntőben, majd az országos döntőben küzdöttek tovább a végső helyezésekért. 1954-ben, majd 1957-től kezdve nemzeti bajnokság (NB) rendszerben rendezték a bajnokságokat. 1951-től 1987-ig naptári év szerint, tavaszi-őszi rendszerben írták ki a bajnokságot, az 1988–89-es átmeneti, tavaszi-őszi-tavaszi rendszerű bajnokság után 1989 őszétől napjainkig őszi-tavaszi rendszerben.
 
A legeredményesebb csapat a [[Vasas SC (kézilabda)|Vasas SC]] 15 bajnoki címmel, második a [[Ferencvárosi TC (női kézilabda)|Ferencvárosi TC]] és a [[Győri Audi ETO KC]] 12-12 bajnoksággal. Sorozatban legtöbbször a [[Vasas SC (kézilabda)|Vasas SC]] nyert, 1972 és 1982 között 11-szer. Más sportágakkal ellentétben a vidéki csapatok a kezdetektől jelentős szerepet játszottak. A Debreceni Építők már az első évben bronzérmes lett, majd két év múlva egy másik debreceni csapat, a Debreceni Petőfi már a bajnoki címet is elnyerte. A legeredményesebb vidéki csapat a [[Győri Audi ETO KC]] 1213 bajnoki címmel, második a [[Dunaferr NK]] 5, harmadik a [[Debreceni VSC (női kézilabda)|Debreceni VSC]] 2 bajnoksággal. A [[2009–2010-es magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály)|2009–10]]-es idény volt az első olyan szezon, amelyben nem végzett budapesti csapat a dobogón. Erre az esetre 59 évet kellett várni.
 
== Lebonyolítási rendszer ==