„Avar Kaganátus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A jugurrus Vámbéry szerint |
A tudun és a kagán Vámbéry szerint |
||
154. sor:
A birodalom végnapjairól szóló frank tudósításokból ismerjük az avarok méltóságneveit. A legfőbb uralkodó a ''[[kagán]]'' volt, felesége a ''katun'' (a hosszabb ''kagatun'' névből; jelentése: kagánasszony).{{jegyzet*|E szót először az ázsiai avaroknak is mondott [[zsuanzsuanok]] használták: „A kagán mellett állt a kagánasszony, a kagatun (kínai feljegyzésben kohotun), amely cím szintén a [[hszienpejek|szienpik]] óta ismert Belső-Ázsiában. Rövidebb katun formájában számtalan régi és mai török nyelv őrzi e szó emlékét, miközben a szó jelentése az 'előkelő asszony'-tól kezdve egészen a 'nő' jelentésig változott.” (Vásáry 2003)}} A többi cím a késő avar korban tűnt fel a forrásokban. Talán az új politikai helyzet hozta létre őket. A rangban második a vezér, a [[jugurrus]]. (E cím, juγruš alakban, valamivel később a közép-ázsiai [[karahánidák]] körében is felbukkant.) A nyugati országrészek irányítója pedig a [[tudun]]. A kagán kíséretét [[tarkan (méltóság)|tarkanok]] alkották, és létezett még a [[kapkan]] cím is.{{refhely|Engel, Glatz és Szakály 1995}}
[[Vámbéry Ármin]] szómagyarázata szerint az elferdített alakban lejegyzett ''jugurrus'' cím, illetve kifejezés török eredetű. A törökös ''jakur'', ''jagur'', ''jaur'' szó jelentése: ''jövendölni'', ''jósolni''. A ''tudun'' – helyesebben ''tudan'' – cím magyarázata pedig ''tudó'', ''figyelő'', s gyökere a törökös ''tud'', ''tuj'', ''duj'' (tudni, figyelni) szó. A ''tujun'' cím Vámbéry szerint a mai időkben papot jelent a törökös népek körében.{{refhely|Vámbéry 1882}}
A ''kagán'', ''kán'' méltósággal kapcsolatban Vámbéry a következőket mondja. A törököknél és mongoloknál ma is használatos fejedelmi cím.{{refhely|Vámbéry 1882}} Tartalmát mongolból és törökből is le lehet vezetni. A mongol ''chagh'' szó jelentése ''vizsgálni'' stb. A török ''gan'', ''kan'' jelentése ''bíró'', ''felülvizsgáló'', a ''kaban'' szóé pedig ''kan'', ''vadkan'' (a férfierő jelképe).{{refhely|Vámbéry 1879}}
== Kárpát-medencei rovás ==
204 ⟶ 206 sor:
* [http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/3381/EM_1898_4_002_ThuryJozsef-SzekelyekEredete.pdf?sequence=3 {{aut|Thúry József}} (1898''c''): A székelyek eredete. (III. közlemény.) ''Erdélyi Múzeum'' '''26''' (4): 195–216.]
* [http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/3386/EM_1898_5_001_ThuryJozsef-SzekelyekEredete.pdf?sequence=3 {{aut|Thúry József}} (1898''d''): A székelyek eredete. (Befejező. közlemény.) ''Erdélyi Múzeum'' '''26''' (5): 241–247.]
* [https://archive.org/details/dieprimitivecult00vmuoft {{aut|Vámbéry Ármin}} (1879): Die primitive Cultur des Turko-Tatarichen Volkes auf Grund sprachlicher Forschungen. Leipzig.]
* [https://archive.org/details/amagyarokeredet00vmgoog {{aut|Vámbéry Ármin}} (1882): ''A magyarok eredete''. Ethnologiai tanulmány. Budapest.]
* [http://www.balassikiado.hu/BB/netre/netre_vasary/vasary.htm {{aut|Vásáry István}} (2003): A régi Belső-Ázsia története. Második kiadás. ''In'' {{aut|Bende Ildikó}} (szerk.): ''Magyar Őstörténeti Könyvtár'' '''19'''. Budapest.]
| |||