„Arts and Crafts mozgalom” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
A mozgalom legismertebb képviselői: William Morris, Charles Robert Ashbee, T. J. Cobden Sanderson, Walter Crane, Phoebe Anna Traquair, Charles Rennie Mackintosh, Christopher Dresser, Edwin Lutyens és a Preraffaelita iskola jeles képviselői. Bár a mozgalom Nagy-Britanniában kora egyik legjelentősebb esztétikai irányzata volt a 19. sz. utolsó éveiben, az Egyesült Államokban csak az 1910 és 1925 közötti periódus (átmeneti időszak az Art Nouveau és az Art Deco között) belsőépítészetére használják.
 
A mozgalom létrejötte a 19-ik sz. stíluskeresésének eredménye, mely eredeti és jelentésteli művek létrehozását propagálta, szemben a Viktoriánus korszak eklektikus historicizmusával és az ipari forradalom során elterjedt gépi sorozatgyártással. Mivel a mozgalom képviselői a gépeket minden rossz forrásának tekintették, és a hagyományos ámde időigényes kézi eljárások felé fordultak, nem nélkülözhették jómódú és művészetkedvelő patrónusok anyagi segítségét. Így (bár a művész saját személyisége nagyobb szerepet játszhatott az alkotások létrehozásában mint a historicista stílus esetén) ez a stílus sem maradhatott spontán, szabad és befolyásmentes. A stíluson belül a következő tendenciák és behatások a legjellemzőbbek: visszanyúlnak egyes neogótikus, rusztikus stílusjegyekhez, ismétlődő minták és motívumok jelennek meg, és jellemzővé válik a megnyújtott, függőleges formák használata. Annak érdekében, hogy hangsúlyozzák a kézműves alkotásokban rejlő szépséget, némelyik művet szándékosan befejezetlen állapotban hagyták, így még erőteljesebb és rusztikusabb hatást értek el.