„Sportvitorlás” változatai közötti eltérés

→‎A jollék: Teljes vitorlás kézikönyv Steve Sleight, Park Könyvkiadó
(→‎A jollék: Teljes vitorlás kézikönyv Steve Sleight, Park Könyvkiadó)
 
===A [[jolle|jollék]]===
Kisebb (3-5 méter hosszú, 100-200 kg tömegű), uszonyos, kabin nélküli sportvitorlások. VitorlázatukatAz uszony (idegen nevén svert) a hajó oldalcsúszását (idegen szóval: abdrift) hivatott csökkenteni. Hivatalos megnevezésük: vitorlás csónak, idegen szóval jolle vagy dingi. Vitorlázatuk lehet kat (csak nagyvitorla) vagy [[szlúp]] (nagyvitorla és orrvitorla). Legénységük 1-2 fő, a stabilitást elsősorban a test alakstabilitása valamint a legénység súlya adja. Lehetnek trapézosak is.
* Jelenleg használt leggyakoribb típusok: [[Optimist]], [[420-as]], [[470-es]], [[Repülő Hollandi]], [[Finn Dingi]], [[Kalóz]], [[49-es]], [[Laser]]
* Magyarországon korábban népszerű, a nemzetközi versenyzésben már nem használt típusok: 15-ös túrajolle, 22-es binnenjolle, 25-ös túrajolle, L-boote (30-as binnenkieler)
===Tőkesúlyos vitorlások===
 
Nagyobb (általában 5 méternél hosszabb, 650-2500 kg tömegű), tőkesúllyal felszerelt sportvitorlások. A tőkesúly hajós elnevezése: kíl, ezért a tőkesúlyos hajókat kílereknek is hívják. A tőkesúly szerepe visszabillentő nyomatékot adni a hajótestnek, tömege akár a hajótest súlyának 30%-a is lehet. A tőkesúly alakja szerint megkülönböztethetünk ún. rövid tőkesúlyos vagy hosszú tőkesúlyos hajókat, ez utóbbiak legismertebb típusai a cirkálók. A tengeri versenyzésben 30 m-nél (100 láb) hosszabb maxik, szupermaxik is feltűnnek. Legénységük általában 2-8 fő, de a speciális szóló (egykezes) versenyeken egyedül is vitorláznak velük, a nagy óceáni hajóknál pedig a legénység akár 25 fő is lehet. A stabilitást elsősorban a tőkesúly visszaállító nyomatéka biztosítja, de lehetnek trapézosak is, ahol a legénység súlya is számottevő.
* Jelenleg használt leggyakoribb típusok: [[Dragon]], [[Soling]], [[Csillaghajó]], ((8mOD]], [[Asso 99]], [[J/24]], [[Melges 24]], [[X-35]].
* Magyarországon fejlesztett, külföldön nem elterjedt típusok: [[Scholtz 22]], [[Sudár regatta]], [[50-es cirkáló]], [[70-es cirkáló]], [[Nautic]].
{{jegyzetek}}
* A magyar sport kézikönyve. Sport lap és könyvkiadó 1960.
* Tóth Kálmán: Vitorlázás (Műszaki Kiadó 1966)
* http://vitorlasiskola.hu/vitorlas-szotar/
 
== További információk ==
12

szerkesztés