„Mars-mező (Róma)” változatai közötti eltérés

[[Lucius Cornelius Sulla|Sulla]] idejétől a befolyásos rómaiak építési telkeket vásárolhattak, vagy kaphattak, és insulák (apartment házak) és villák nőttek ki egymás után a földből a Mars-mezőn. A Mars-mezőre hívták össze a háromféle [[Római népgyűlések|római népgyűlés]] egyikét, a [[Római népgyűlések#Comitia centuriata|Comitia centuriata|comitia centuriatát]]<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_romai_koztarsasag_allamszervezete A római köztársaság államszervezete]</ref>, és itt rendezték a városi milícia gyűléseit. Kr. e. 55-ben [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]] itt építtette meg Róma első kőszínházát, a [[Pompeius-színház]]at. Miután Kr. e. 52-ben leégett a [[Curia Hostilia]], a [[Senatus|Szenátus]] időnként a színházban ülésezett. Itt gyilkolták meg Kr. e. 44-ben [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]]t. A terület választások idején gyülekezőhelyül is szolgált. Caesar úgy tervezte, hogy a Mars-mezőn építik fel a népszavazások helyszínéül szolgáló [[Saepta Julia|Saeptát]]. Ez akkor nem valósult meg, de utóda, [[Augustus római császár |Augustus]] idején igen, Kr. e. 26-ban. Korábban, Kr. e. 33-ban Augustus építtette fel a Mars-mezőn a [[dalmát háború]] zsákmányából épült [[Porticus Octaviae]]t.

 

 

A Mars-mezőn építtette a Szenátus az Augustus létrehozta béke tiszteletére az [[Ara Pacis]]t (a Béke Oltára). Felépültek [[Agrippa fürdői]]] is: [[Marcus Vipsanius Agrippa|Marcus Agrippa]] az eredetileg mocsaras területet parkká. fürdőkké és templomokká alakíttatta. Ő építtette a [[Porticus Argonautarum]]ot és a Pantheont is. Az utóbbit [[Hadrianus római császár|Hadrianus]] átépíttette, és ma is áll. Kr. e. 19-ben Agrippa fejezte be az [[Aqua Virgo|Aqua Virgót]] is, amely a fürdőket és szökőkutakat vízzel látta el.