„Kidarita királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hivatkozás: európai hunok |
Infobox hozzáadása; források |
||
1. sor:
{{Történelmi ország infobox
|megnevezése = Kidarita királyság
|saját név =
|státusz =
|előd 1 =
|előd 1 zászló =
|utód 1 =
|utód 1 zászló =
|megalakulás éve = 370. körül
|megszűnés éve = 477.
|előtag =
|zászló =
|zászló szócikke =
|címer =
|címer szócikke =
|mottó =
|térkép = Asia 400ad-kidarites.jpg
|térképméret =
|térképaláírás = ''Kidara királysága a négyszázas években''
|főváros = Balkh
|terület =
|terület éve =
|terület forrás =
|terület forrás neve =
|népesség =
|népesség éve =
|népesség forrás =
|népesség forrás neve =
|népsűrűség =
|népsűrűség éve =
|népsűrűség forrás =
|népsűrűség forrás neve =
|pénznem =
|pénznem ISO-kódja =
|nemzeti ünnep =
|himnusz =
|hivatalos nyelvek = [[Szkíta nyelv]]
|beszélt nyelvek = Szkíta, baktriai, szogd stb.
|vallás = Természeti erők tisztelete, [[manicheizmus]]{{refhely|Asmussen 1989}}{{refhely|Sundermann 2009}} stb.
|államforma = Királyság
|államfő =
|államfő-helyettes =
|kormányfő =
|uralkodó =
|dinasztia =
|törvényhozás =
|megjegyzés =
}}
A '''Kidarita királyság''' a [[szkíták]] szövetségéhez, közelebbről a [[szakák]] csoportjába tartozó [[avarok]] közép-ázsiai birodalma volt. Nagyjából a 370. évtől a 477. esztendőig állott fenn.
9 ⟶ 56 sor:
== Története ==
[[Fájl:Kidara I portrait.jpg|bélyegkép|
Az avarok a [[Pártus Birodalom|Parthus Birodalom]] bukása (224.) után az [[Szászánida Birodalom|Újperzsa Birodalom]] alattvalói lettek. Mondott időben a mai Balkh város környékén laktak, a kusánok korábbi birtokain, I. Bahrám, perzsa hűbéres (helytartó) király névleges uralma alatt. [[Ammianus Marcellinus]] ''euseni'', kínai források pedig ''jüecse'' (月氏) névvel illetik őket.
25 ⟶ 72 sor:
A belső-ázsiai [[türkök]] az 554. évben megszállták Szogdiát, az Aral-tó vidékét, és ekkor avarjaink többsége, a hozzájuk csatlakozott kisebb szkíta és hun csoportokkal, Kelet-Európába költözött. Az 555. évben már a Keleti-Kaukázus vidékén táboroztak, és hamarosan (558.) követséget küldtek a bizánci udvarba.{{refhely|Pohl 1988}}
[[Theophülaktosz Szimokattész]] szerint az 584–585. évben a közép-ázsiai türk uralom elől menekülő szkíta avar törzsek – ''tarniakh'' (Ταρνιάχ), ''kotzagéroi'' (Κοτζαγηροί), ''zabender'' (Ζαβενδέρ) – csatlakoztak a Kárpát-medencében letelepedett avarokhoz.{{refhely|Pohl 1988}}
A Közép-Ázsiában visszamaradt avar néprészről, a türkök hűbéreseiről, az utolsó híradás a 732. évből való. Kültegin – a Második Türk Kaganátus ura – emlékoszlopának feliratán rögzítették nevüket.{{refhely|Vásáry 2003}}
32 ⟶ 81 sor:
== Források ==
* [http://www.iranicaonline.org/articles/ammo-mar-mid {{aut|Asmussen, J. P.}} (1989): Ammō, Mār. ''Encyclopaedia Iranica'' '''1''' (9): 979.]
* [https://www.researchgate.net/profile/Peter_Golden/publication/281319978_An_Introduction_to_the_History_of_the_Turkic_Peoples/links/563cb98208ae405111aa4e91/An-Introduction-to-the-History-of-the-Turkic-Peoples.pdf {{aut|Golden, P. B.}} (1992): ''An Introduction to the History of the Turkic Peoples''. Ethnogenesis and State-Formation in Medieval and Early Modern Eurasia and the Middle East. Wiesbaden.]
* [http://www.iranicaonline.org/articles/kidarites {{aut|Grenet, F.}} (2005): Kidarites. ''Encyclopedia Iranica'', online edition.]
* {{aut|Pohl, W.}} (1988): ''Die Awaren''. Ein Steppenvolk in Mitteleuropa 567–822 n. Chr. München.
* {{aut|Pulleyblank, E. G.}} (2002): ''Central Asia and Non-Chinese Peoples of Ancient China''. Aldershot and Burlington.
* [http://www.iranicaonline.org/articles/manicheism-iv-missionary-activity-and-technique- {{aut|Sundermann, W.}} (2009): Manicheism v. missionary activity and technique. ''Encyclopaedia Iranica'', online edition.]
* [http://dl.yazdanpress.ir/BOOKS/HISTORY%20AND%20GEOGRAPHY/The_Cambridge_History_of_Early_Inner_Asia(marked).pdf {{aut|Szádeczky-Kardoss Samu}} (1990): The Avars. Pp. 206–228. ''In'' {{aut|Sinor, D.}} (ed.) (1990): ''The Cambridge History of Early Inner Asia''. Cambridge.]
* [http://www.balassikiado.hu/BB/netre/netre_vasary/vasary.htm {{aut|Vásáry István}} (2003): A régi Belső-Ázsia története. Második kiadás. ''In'' {{aut|Bende Ildikó}} (szerk.): ''Magyar Őstörténeti Könyvtár'' '''19'''. Budapest.]
| |||