„Magyar–török háború (1521–26)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Apró módosítás |
Apró módosítás |
||
163. sor:
Követeket menesztettek a császárhoz és a pápához, akik megígérték a segítséget, amit ezúttal sem váltották valóra. A bácsi országgyűlésről a főnemesség jó része távol tartotta magát és a király sem jelent meg, a köznemesség viszont annál nagyobb számban. [[Werbőczy István]] szomorúan állapította meg:
{{idézet2|''Ekkorig – úgymond – gyakran sok jó és üdvös törvény alkottatott, melyek az ország javát, nyugalmát és ő felsége hatalmának gyarapodását illették. De soha nem tartattak meg, soha nem hajtattak végre, mindig hasztalanok maradtak. Ennek következtében számtalan végvár elveszett, s azok a melyek megmaradtak, romokká lettek. Megszámlálhatatlan azoknak sokasága, a kiket honfikéz ölt le, vagy ellenség fogságba hurcolt. A királyi felségnek több ízben megszavazott adóból kevés haszon származott. Röviden, az ország és az állam ügyeiben, a honvédelem és az igazságszolgáltatás terén egyaránt, zavar és rendetlenség honosult meg.''|Werbőczy István<ref name="MNT" />}} Mivel a haderő toborzásra továbbra sem volt pénz, elsősorban pénzügyeket tárgyalt az országgyűlés. A védelemre két forintot, a kincstárra egy forint húsz dénárt szavaztak meg, amelyet két év alatt kellett behajtani. E célra [[Szobi Mihály]] és [[Paksi Mihály]]
Az új rendszerrel Bornemissza és [[Korlátkövi Péter]] szembeszegült, s a kivetett adóknak csak fele folyt be, a várak felújítására nem került sor és a rendelkezéseket a főnemesség egy része csak hellyel-közzel hajtotta végre.
| |||