„Szolnok” változatai közötti eltérés

A rovar rajzásához köthető a Tisza-parkban 2008. augusztus 26. és augusztus 31. között megrendezett Tiszavirág fesztivál. A kérészek igen ősi eredetű rovarok, a repképes [[rovarok]] ma élő legősibb formáját jelenítik meg. Így testfelépítésük eredete valahol az ősrovarok (pl. [[Ezüstös pikkelyke]]) és a [[szitakötők]] és [[csótányok]] közötti szerveződési-történeti szinten áll. A felső [[Devon (időszak)|devon]] időszakból, skóciai kovakőrétegekből (chert) ismertek hozzájuk hasonló rovarok kövületei. A lárvák 3-4 évig fejlődnek az adott folyó partfalában, a víz felszíne alatt, majd közismert módon igen rövid ideig léteznek a kifejlett rovar (imágó) állapotában, mivel párzást követően elpusztulnak. Szárnyaik nem igazán hatékony repülőszervek (mivel nincs is erre nagyon szükségük azon pár óra alatt, mikor használják), funkciójuk felveti annak lehetőségét, hogy a szárny eredetileg mint ivari bélyeg jelent meg és fejlődött később mozgásszervvé. A lárvák rejtett életmódja lehet a magyarázata annak, hogy az ismétlődő [[tiszai ciánszennyezés]]t és a nehézfém szennyezést túlélte a [[tiszavirág]], a vízminőségére igen érzékeny [[kérészek]] tiszai állománya. Hosszú ideig csak a [[Tisza]] folyó mentén tapasztalták a „tiszavirágzást”, az utóbbi évben a Rábán is újra megfigyelték.