Wikipédia

„Virághalmi Ferenc” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
 
===Szabadságharc után===
Leszerelése után piarista[[Alexander Bach|Bach]] rendelete miatt rendfőnöke elutasítottanem vehette visszatérésétvissza a szerzetesek közé. Rokona, Szilágyi Sándor nyújtott számára menedéket [[nagydém]]i otthonában. Itt bontakozott ki irodalmi munkássága. [[Pest (történelmi település)|Pest]]i időszakához fűződik házassága: [[1864]]. [[április 10.|április 10-én]] vette feleségül a [[veresegyház]]i származású Ubrankovics Konstantinát (akitől egy fia, Árpád született), de alig két esztendő múltán neje meghalt. Amikor [[1868]]-ban újjászervezték a magyar hadügyminisztériumot, elismerve a szabadságharcban szerzett rangját, oda osztották be. [[1867]]-től két évig [[Győr vármegye]] második aljegyzője volt. [[1868]]-ban jelent meg ''A bekvártélyozott huszár'' című költeménye, amelynek külön érdekessége, hogy [[Munkácsy Mihály]] illusztrálta. 1869-ben Pesten újra nősült; Reischer Irmát vezette oltár elé, s hamarosan egy leányuk, Aranka született. Virághalmyt [[1872]]-ben századosként reaktiválták a honvédségnél, de [[1874]]-ben nyugdíjaztatta magát.
 
Baráti kapcsolatban állt Hollósy Jusztinián [[Celldömölk|dömölk]]i apáttal, akihez látogatván vízkórban halt meg. A kiscelli katolikus temetőben nyugszik, sírhelyét a [[Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság]] „A” kategóriában a [[Nemzeti Sírkert]] részévé nyilvánította.<ref>[[Magyar Közlöny]] 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.</ref>
 
== Művei ==
[[Jókai Mór]] mutatta be az irodalmi közéletnek az [[1851]]-ben Virághalmira magyarosított nevű írót. Több regénye jelent meg, köztük az „Egy cserepár naplója” című művében teljes hitelességgel örökítette meg az osztrák katonai szolgálatban a többi magyarral együtt átélt sorsát. Az [[1866]]-ban megjelent első kiadást elkobozták és megsemmisítették.<ref>[http://mek.oszk.hu/17900/17960/17960.pdf 1866] [https://books.google.hu/books?id=zBhdI1TdfjwC&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false 1875]</ref> Kényszerkatonaságától megszabadulva Nagydémen, a Szabadhegyi családnál nevelő, s itt kezdődik irodalmi munkássága. A ''[[Győri Közlöny]]'' [[1858]]-as évfolyamában értekezést írt egy új ércről, melyet [[alumínium-oxid|timanynak]] nevezett el (a timföld őrzi az elnevezést), s országosan ez az első híradás az [[alumínium]]ról. [[1859]]-ben két regénye is megjelent Győrben: a„A „Fegyverkovács”fegyverkovács”<ref>[http://mek.oszk.hu/17900/17962/17962.pdf Online]</ref> és a „Török világ„Törökvilág Győrben”<ref>[http://mek.oszk.hu/17900/17961/17961.pdf Online]</ref>. 1862-ben publikált, „A király védencei”védenczei” című kétkötetes művében a majdani kiegyezés jogalapját fogalmazta meg regényes formában. "Egy cserepár naplója" c. regényének összes példányát (1866-ban) még a nyomdában lefoglalták, majd megsemmisítették; a mű csak 1875-ben jelenhetett meg.<ref>[httpshttp://booksmek.googleoszk.hu/books?id=zBhdI1TdfjwC&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false17900/17963/17963.pdf Online]</ref>
 
Tökéletes [[német nyelv]]tudása alapján a hatvanas években a fővárosban a ''[[Pester Lloyd]]'' és az ''[[Ungarischer Lloyd]]'' munkatársa és más külföldi lapok tudósítója lett. Háza a fiatal ellenzéki írók egyik találkozóhelyévé vált. Balladái, elbeszélései, versei, verses elbeszélései, humoros karcolatai, komoly tanulmányai jelentek meg a korabeli magyar lapokban, folyóiratokban. [[Vas megye]]i vonatkozásuk miatt külön hangsúlyozandók a „Felső vasmegyei képek” című közleményei.
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.mtakpa.hu/kpa/download/1226221.pdf B. Virághalmy Lea: ''Virághalmi Ferenc'']. (In: Arrabona. 35. köt. [[Győr]], [[1997]]. pp.&nbsp;261–276.)
* [[Lám Frigyes]]: ''Virághalmi Ferenc. 1824-1875.'' (In: A győri Magyar Kir. Állami Leánygimnázium évkönyve az 1926/27. iskolai évről.) [[Győr]], [[1927]]. pp.&nbsp;3–14.
* [[Nádasdy Lajos]]: ''Híven szolgálta a hazát.'' (In: Helytörténet I. Szerk. Káldos Gyula). [[Celldömölk]], [[1975]]. pp.&nbsp;30–36.
* [[Nádasdy Lajos]]: ''Tollal és karddal a hazáért''. (In: Vigilia) [[Budapest]], [[1977]]/3. pp.&nbsp;167–171.
* B. Virághalmy Lea: ''A Cserepár naplója. Historioszociográfiai áttekintés a XIX. század Magyarországából'' In: ''Szemléletről Eszméletre 2.'' [[Szentendre]], [[2004]]. {{ISBN|9632178211}}
* B. Virághalmy Lea: [http://fullextra.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=660 ''Érték és valóság''] (In: Nemzeti Pedagógus Műhely konferenciája, [[Budapest]], [[2000]]. január 28-29.)
* B. Virághalmy Lea: [http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=1089 ''Pest város asszimiláló ereje az 1860-as években''] (In: Magyar Történészhallgatók Egyesületének konferenciája, [[Budapest]], [[1997]])
 
{{források}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Virághalmi_Ferenc”