„Magyar Királyság (1920–1945)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
66. sor:
== Társadalmi mozgalmak a húszas és harmincas években ==
Az első világháború alatt a Monarchia összesen 9 millió katonát mozgósított, 3,4 milliót a Magyar Királyság korabeli területéről. Magyarország esetében főként azt a vidéki agrárnépességet küldték a harcterekre, melynek szavazati joga sem volt. A „tömegek háborúját” mindenütt tömegmozgalmak kísérték, még a győztes országokban is. Az első világháborút Európa számos országában baloldali és nacionalista megmozdulások követték. A frontról visszatérő katonák és elégedetlenkedő civilek forrongásai több államforma- és rezsimváltáshoz vezettek, mint a kettős Monarchia megszűnése vagy az [[1918–19-es németországi forradalom]].
A háború és a forradalmak hosszú távú hatásai közé sorolható még a hivatásos katonatisztek politikai életbe való bekapcsolódása. Az első világháborút végigharcoló magyarországi katonatisztek többsége az [[Ellenforradalom|ellenforradalmi]], [[Legitimizmus|legitimista]] vagy [[Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt|fajvédő]] erők oldalán kapcsolódtak be a politikai életbe, illetve a [[második világháború]] magyar katonai elitje is az első világháborúban szocializálódott.
| |||