„Szabó István (műfordító)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Kazinczy Ferenc: Magyarországi utak idézet, elsőként fordította az Iliaszt és az Odüsszeiát, új szakasz (Munkássága, Jegyzetek) Címke: Hullámos ő – kalapos ű |
||
17. sor:
| aláírás =
}}
'''Szabó István''' ([[Bakonyszentkirály]], [[Veszprém megye]]; [[1801]]. [[július 4.]] – [[Kazár (település)|Kazár]], [[Nógrád megye]]; [[1892]]. [[március 27.]]) pap, [[műfordító]], hellénista tudós, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] és a [[Kisfaludy Társaság]] tagja.
==Életútja==
Szabó János és Tárkányi Éva jómódú földműves szülők fia. Hatéves korában anyját, tizenegy éves korában apját is elvesztette. Előbb a pápai református kollégiumban tanult, majd 1812-ben gróf [[Esterházy László (püspök)|Esterházy László]], akkori rozsnyói püspök konviktusába vette fel. Középiskoláit [[Rozsnyó]]n a [[Rozsnyói evangélikus főgimnázium| premontreieknél]] folytatta és fejezte be. 1819-ben a rozsnyói papneveldébe vették fel, 1826-ban felszentelték.
{|
| {{idézet 2| ''„S ki hitte volna, hogy itt egy valaki görög nyelven olvassa az antológiát s a Meleáger virágait magyar földre ülteti által. – Hova is tévedtetek ide görög lélek szép mívei? – Ezt kiálthatnám fel a [[Molière]] ismert szavai után. Szentkirályi Szabó István, káplán Karancskesziben Ludány és Bocsár közt fordítja őket. Ismeretsége, valamint érdemes esperestjéé is, mindkettõnknek igen kedves vala.”| Kazinczy Ferenc: ''Magyarországi utak'', 599. old. ''<ref name="CsákyK">{{cite book|url= http://mek.oszk.hu/02700/02724/02724.pdf |title=Irodalmi kapcsolatok I.|author=Csáky Károly|publisher=Lilium Aurum, Dunaszerdahely|year=2004|pages=24|accessdate=2018-06-22}}</ref>}}
|}
Szabó Istvánt ezután három évig [[osgyán]]i plébános-helyettesként működött. 1837-től [[Guszona|Guszonán]] ([[Gömör vármegye]]), 1842-től [[Pilis (település)|Pilis]]en, végül 1857-től [[Kazár (település)|Kazáron]] volt plébános.
A Magyar Tudományos Akadémia 1839-ben választotta meg levelező tagjának, a Kisfaludy Társaságnak 1842-ben lett tagja. 1889-ben ülte meg az Akadémia levelező taggá választásának 50 éves jubileumát. 1897-ben Rozsnyón szobrot emeltek emlékének.▼
▲A Magyar Tudományos Akadémia 1839-ben választotta meg levelező tagjának, a Kisfaludy Társaságnak 1842-ben lett tagja. 1889-ben ülte meg az Akadémia levelező taggá választásának 50 éves jubileumát.
A görög klasszikusok szövegeinek prózai és verses fordításaival vált ismertté kortársai előtt. Egy időben a magyar irodalom legkitűnőbb hellenistájának tartották. Magyarra fordította [[Homérosz]] két nagy eposzát, az [[Iliasz]]t és az [[Odüsszeia|Odüsszeiát]], valamint [[Aiszóposz]] meséit.▼
Mellszobrát, [[Holló Barnabás]] alkotását, 1897. okt. 24-én [[Rozsnyó]]n emelték emlékének.<ref name="Szinnyei">{{Szinnyei|13||http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/sz/sz25305.htm}}</ref>
==Munkássága==
▲A görög klasszikusok szövegeinek prózai és verses fordításaival vált ismertté kortársai előtt.
Főbb fordításai mellett saját nevén, valamint Martialis, illetve K. P., Kazári Pap név alatt cikkei jelentek meg a Szépliteraturai Ajándékban (1825.), a Koszorúban (1830.), az [[Athenaeum (folyóirat)|Athenaeum]]ban (1838-39.). A Figyelmező 1839 és 1840 között könyvismertetőit közölte, megjelentek írásai a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (Új F. VI., XI., XVI., XVIII.), és 1842-ben a Nemzeti Almanachban is. A [[Pesti Divatlap]] 1845. II. 21-i száma [[Kisfaludy Sándor]] emlékére írt sírversét közölte, az Új Magyar Múzeumban 1851 és 1852 között ''Arkadia a magyarok hazája'' címmel írt, az Akadémiai Értesítő (XIV. 1854.) ''Prometheos gyűrűjéről'' címmel közölte írását. Szabó István munkatársa volt még 1862 és 1866 között az Idők Tanújának is (''Epigrammok'', ''Káromkodás nyelvészeti tekintetben'').<ref name="Szinnyei" />
== Munkái ==
40 ⟶ 51 sor:
Kéziratban: Tetralogia Isocratesből; Orpheus Argonautikája.
==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{cite book|author= Pintér Jenő|authorlink=Pintér Jenő|editor = |others= |title= A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés |origdate=|publisher= |location =Budapest | language = |year=1930–1941. |edition=6. kötet |id=(A költészet c. fejezet.)| pages=}}
*{{Szinnyei|13||http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/sz/sz25305.htm}}
{{DEFAULTSORT:Szabo Istvan}}
| |||