„Oscar Wilde” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
23. sor:
'''Oscar Wilde''' (eredeti nevén Fingal O'Flahertie Wills) ([[Dublin]], [[1854]]. [[október 16.]] – [[Párizs]], [[1900]]. [[november 30.]]) [[Írország|ír]] költő, író, drámaíró.
 
A 19. századi [[Viktória brit királynő|viktoriánus]] hagyományoktól dohos Anglia irodalmába friss levegőt hozó szellő volt Oscar Wilde, akit művei alapján embertestbe zárt angyalnak, magánéleti eseményei kapcsán pedig emberbőrbe bújt démonnak hihetünk. Ő volt az első író, aki azon erkölcsök – vagy inkább erkölcstelenségek – szerint élt, amelyek saját költeményeiben is megjelentek. Ő volt az első művész, aki megnyitotta azokat a kapukat, amelyeken addig más még csak bekopogtatni sem mert.<ref>Oscar Wilde összes művei – hátlap Szerk.: Szántai Zsolt</ref> Kivételes egyéniség volt, egy igazi zseni. Azok közé a művészek közé tartozott, akik életüket könyveiknél fontosabb alkotásnak tartották. Élete tele volt pompával, dicsőséggel, tündökléssel; gazdag volt, befolyásos és sikeres, ám éppen legnagyobb sikerei közepette érte a végzetes csapás, amely egész addigi életét felforgatta. Egy kínos botrány kapcsán ugyanis kiderült vonzalma saját neméhez, melyet követően Wilde neve évtizedekig tabu lett, hazája kitaszította. A csillogás után a kegyetlen börtönvilág sötétje következett. Olyan magasról zuhant olyan mélyre, hogy egész Európa beleborzongott.<ref>Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe – utószó, 327. oldal</ref>
Anglia csak 1954-ben, Wilde születésének centenáriuma alkalmából ébredt rá, hogy e kivételes művész írásai mennyire tiszták, és hogy költeményei mennyire erkölcsösek.
 
133. sor:
* Eszmék
* Szerelemből a királyért!
 
== Magyarul ==
*Lady Windermere legyezője. Színmű; ford. Moly Tamás; Lampel, Bp., 1903 (Magyar könyvtár)
*A boldog herczeg. Modern mesék; ford. Iván Imre; Sachs, Bp., 1904
*Gray Dorian arczképe. Regény; ford. Konkoly Tivadar; Országos Irodalmi R.t., Bp., 1904
*De profundis. Feljegyzések és levelek a readingi fegyházból; ford., bev. Sztankay Géza; Országos Irodalmi R.t., Bp., 1905
*Három mese; ford. Hevesi Sándor; Lampel, Bp., 1906 (Magyar könyvtár)
*Dorian Gray arcképe. Dráma; Wilde nyomán; átdolg. Hajó Sándor; Lampel, Bp., 1907 (Fővárosi színházak műsora)
*Dorian Gray arczképe. Regény; ford. Schöpflin Aladár; Lampel, Bp., 1907
*Flórenczi tragédia; ford. Benedek Marcell; Lampel, Bp., 1907 (Magyar könyvtár)
*De profundis; ford. Mikes Lajos; Lampel, Bp., 1907 (Magyar könyvtár)
*Bunbury. Komédia; ford. Mikes Lajos; Lampel, Bp., 1907 (Magyar könyvtár)
*Salome. Szomorújáték; ford. Battlay Geyza, bev. Márkus László; Révai–Salamon, Bp., 1907
*Salome. Színmű; ford., bev. Szini Gyula Lampel, Bp., 1907 (Magyar könyvtár)
*Az eszményi férj. Színmű; ford. Mihály József; Lampel, Bp., 1907 (Magyar könyvtár)
*''Aforizmák és ötletek''; ford. Radó Teréz; Lampel, Bp., 1907 (''Magyar könyvtár'')
*Strauss Richárdː ''Salome. Zenedráma. Szövegkönyv''; szöveg Wilde Oszkár, ford. Pásztor Árpád; Király Színház, Bp., 1907
 
== Műveinek feldolgozásai, megfilmesítések ==
 
* Dorian Gray arcképe:
** Az élet királya (magyar némafilm, 1918, rendező: [[Deésy Alfréd]], szereplők: [[Lugosi Béla]], Dán Norbert)