„Csepely” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Csepelyi pusztatemplom 003.jpg|bélyegkép|Csepely falu templomának romja]]
A település és az épületmaradványok története a XI. századig vezethető vissza: 1086-ban, majd 1135-ben kelt az a vélhetően hamis oklevél, amelyben Csepely falu a bakonybéli bencés apátság szőlőtermő birtokaként szerepel.
Az első hitelt érdemlő adat 1233-ból származik Csepelyről, amelynek lakói ekkor királyi vadászok és udvari pohárnokok voltak.
[[Fájl:Csepelyi pusztatemplom 022.jpg|bélyegkép|Csepelyi katona háza]]
[[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] uralkodása idején is vadászok laktak Csepelyen, akiknek kiváltságát [[V. László magyar király|V. László]] 1453-ban újra megerősítette. A település földesurai az első vázsonyi lakótornyot építtető Vezsenyi család leszármazottai voltak, akikkel a község kisnemesei örök viszályban álltak jogsérelmeik miatt.
[[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] 1472-ben Vázsonykő urának, [[Kinizsi
A falu lakossága a XVI. század első felétől fogyásnak indult. 1531-ben még 9 adófizető portát, 5 szegény jobbágyot, 3 szolgát és 4 lakatlan telket írtak össze. A század második felétől nem tudunk adózókról.
16. sor:
[[Fájl:Csepelyi pusztatemplom 008.jpg|bélyegkép|Csepely falu templomának romja]]
Kinizsi Pál özvegye, [[Magyar Benigna]] révén ugyan a
Amikor a szultáni sereg 1663-ban megtámadta és felgyújtotta Vázsonyt, alighanem Csepely maradványai is ugyanerre a sorsra jutottak.
|