„Kisfaludi Strobl Zsigmond” változatai közötti eltérés

a
a
Strobl Zsigmond göcseji tanító és Hampel Rozália gyermeke. Eredeti születési neve Strobel Zsigmond Simon, művészneve Kisfaludi Strobl Zsigmond.<ref>A név helyes írásmódja ''Strobl,'' [[Strobl Alajos]] szobrászművész családnevéhez hasonlóan. A [{{MEK|00300/00355/html/ABC07165/07941.htm}} Magyar életrajzi lexikon (1000–1990), a [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/kisfalu/index.html Képzőművészet Magyarországon], az {{ÚMÉL}} (Bp., Magyar Könyvklub, 2002), a ''Kortárs magyar művészeti lexikon'' (Bp., Enciklopédia Kiadó, 2000), az ''[http://webpac.mokka.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=long&recnum=447345 Emberek és szobrok]'' c. emlékiratkötete (1969) és a Magyar Nemzeti Bibliográfia mind a rövid ''o''-s alakot hozza.</ref>
 
''"A„A tanulás nem volt a kenyerem, inkább rajzoltam, fúrtam-faragtam, sokat olvastam, főleg történelmet, üres óráimat a szabadban töltöttem, tanulmányoztam a réteket, a forrásokat, s az erdőket, házakat építettem összetört apró zsindelyekből. Nagy festő, nagy építész szerettem volna lenni. Tizennégy éves lehettem, amikor az udvarunkon kutat ástak. Nagyszerű, zsíros agyagot hoztak a felszínre: gyúrni kezdtem! Megtaláltam, amit idáig hiába kerestem, a forma úrrá lett eddigi érzéseim fölött - szobrász lettem."lettem”'' -írta önéletrajzában.<ref>Kisfaludy Stróbl Zsigmond önéletrajz - megjelent: Az Est Hármas Könyve / Lexikon az újságolvasók számára, 1923. / 381-384381–384 oldal</ref>
 
Az Iparművészeti Iskolában 1901 és 1904 között [[Mátrai Lajos]] és [[Lórántfi Antal]] tanítványa volt. Eközben [[Stróbl Alajos]] irányításával két akttanulmányt készített (1904, illetve 1905 nyarán). Ezután [[Zala vármegye]] ösztöndíjával egy évig [[Bécs]]ben tanult. Hazatérése után [[Radnai Béla (szobrász)|Radnai Béla]] és [[Székely Bertalan]] voltak a mesterei a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Mintarajziskolában]] (1904-1908).