„William James” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
21. sor:
 
[[Fájl:Houghton MS Am 1092 (1185) - William James in Brazil, 1865.jpg|thumb|William James Brazíliában, 1865-ben]]
Tanulmányai során nagy hatással volt rá [[Louis Agassiz]],<ref>Jean Louis Rodolphe Agassiz (1807–1873)</ref> a [[Harvard Egyetem]]en tanító [[svájc]]i [[Zoológia|zoológus]], részt vett vele egy expedícióban [[Brazília|Brazíliában]], az [[Amazonas]]nál, és ekkor megbetegedett. Álmatlanság, emésztési zavarok, szemproblémák és időnként [[depresszió]] gyötörte, ezek valószínűleg pszichoszomatikus jellegűek voltak. Német [[gyógyfürdő]]kben kezelték, s a külföldön való tartózkodása jó alkalom volt, arra, hogy 1867-ben [[Berlin]]ben részt vegyen du Bois-Reymond pszichológiai és fiziológiai előadásain és [[Heidelberg]]ben Helmholz óráit látogatta. 1869-ben a Németországból való hazatérése után megszerezte a sikeres orvosi diplomáját.
 
A pályaválasztási nehézségekkel küszködő James [[1869]]-[[1970|70]] között ifjúkori válságon ment át, s komolyan foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. Ezt a krízis Bain pszichológiája, és Charles Renouvier francia filozófus akaratelmélete segítségével küzdötte le. Ezután komolyan a [[pszichológia]] felé fordult.
27. sor:
1872 és 1907 között docensként dolgozott a [[Harvard Egyetem]]en, [[fiziológia|fiziológiát]] oktatott, majd 1873-76-ig pedig [[anatómia|anatómiát]], és pszichológiát, ezen feladatra a Harvard aktuális elnöke kérte fel [[Charles William Eliot|Charles W. Eliot]], aki kémiatanára volt. Itt végre megtalálta magát, kiválóan tanított. Az akkori professzorokhoz képest szokatlan oktatási módszere volt, életszerű példákkal támasztotta alá nézeteit, [[humor]]os, [[interaktív]] órákat tartott.
 
1875-ben megalapította az első amerikai pszichológiai laboratóriumot a Harvardon. A magánéletében is örömteli változások történtek, 1878-ban feleségül vette Alice Howe Gibbenst. A nászút alatt kezdte el írni főművét, amely 12 év alatt készült el, és [[1890]]-ben jelent meg ''Principles of psychology'' címmel. A könyv áttörő sikert hozott számára, az első pszichológiai tankönyvként tartják számon.
 
Az idő elmúltával egyre inkább a filozófia felé fordult, harvardi laboratóriumának vezetését [[Hugo Münsterberg]]re bízta, aki [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]] [[Wilhelm Wundt|Wundt]] tanítványa volt. De továbbra is írt pszichológiai témájú könyveket. [[1909]]-ben találkozott [[Sigmund Freud]]dal.
43. sor:
Jamesnek fontos szerepe volt a [[tudat]] céljának megértésében, az általa vallott nézetekből táplálkozik a modern pszichológia is. Szerinte az [[agy|elme]] azért alakult ki, mert funkciója van, segíti a környezethez való alkalmazkodást. Megközelítését [[funkcionalizmus]]nak nevezzük.
 
Az [[érzelem]]kutatásban is jelentőset alkotott. [[1884]]-ben az általános nézettel szembeszállva írta le az érzelmek folyamatát. Úgy gondolta, hogy az [[inger]] először fizikai választ vált ki az emberből, majd ennek tudatosulása után éljük át az érzelmet. [[1885]]-ben tőle függetlenül ugyanezt fogalmazta meg [[Carl Lange]]<ref>Carl Georg Lange (1834–1900)</ref> dán fiziológus, ezért nevezik James-Lange-féle érzelemelméletnek.
 
== Pragmatizmusa ==
66. sor:
 
== Főbb művei ==
* [http://psychclassics.yorku.ca/James/Principles/index.htm The Principles of Psychology. New York; London: Holt and Macmillan 1890.]
* Psychology: Briefer Course. New York: Holt 1892.
* The will to believe, and other essays in popular philosophy. New York: Longmans, Green & Co. 1897.
* Talkes to teachers on psychology: and to students on some life's ideals. New York; London: Holt and Longmans, Green & Co. 1899.
* The varieties of religious experience. New York ; London: Longmans, Green & Co. 1902.
* Pragmatism: a new name for some old ways of thinking. London ; New York: Longmans, Green & Co. 1907.
* The meaning of truth, a sequel to "Pragmatism". New York; London: Longmans, Green & Co. 1909.
* Essays on radical empiricism. New York; London: Longmans, Green & Co. 1912.
 
== Magyarul ==
 
*sdasdfsdg
*: Lélektani előadások tanítók számára / W. James ; ford. Ozorai Frigyes. Budapest : Lampel, 1909. Terj./Fiz. jell.: 116 p. ; 23 cm Sorozat: Néptanítók könyvtára
*Pragmatizmus : A pragmatista filozófia megalapítóinak műveiből / ... válogatta Szabó András György ; írta Charles Sanders Peirce et al. ; fordította Fehér Márta, Márkus György és Vajda Mihály ; a bevezetést írta Sós Vilmos Bp. : Gondolat, 1981 (Bp. : NYIFÜ : Egy. Ny.) Terj./Fiz. jell.: 633 p. ; 18 cm Sorozat: Gondolkodók, IS
 
== Források ==