„Temesi Bánság” változatai közötti eltérés

Az oszmán hadsereg vereségét követően az 1718-ban kötött [[pozsareváci béke|pozsareváci békében]] a Bánság területe a Habsburg Birodalomhoz került. Ezt követően a terület bécsi [[Udvari Haditanács]] katonai parancsnoksága alá tartozott. [[III. Károly magyar király|III. Károly]] véleménye szerint a török szultántól hódította el a területet, ugyanakkor a magyar király soha sem mondott le a területéről. A király ''jure armorum'', azaz fegyverrel meghódított, saját területként kísérelte meg kezelni, és nem akarta visszacsatolni a [[Magyar Királyság]]hoz. Ezt az uralkodói eljárást a magyar rendek vitatták. Bánságban a katonai uralom hatvan éve alatt a magyar nemesség birtokjogait nem ismerték el, az őshonos jobbágyok nincstelen zselléreké váltak.

A betelepített németek szabad menetű jobbágyok lettek, kegyuruk a magyar király lett, első szálláshelyük az újonnan kialakított „sakktáblafalvak” lettek, a templomok főleg a 19. században épültek. A nagy földbirtokokat Bécs eladta idegeneknek, azok pedig hozták az idegen jobbágyokat. Eladták a bányajogot, az erdőket. Nádasdy László csanádi püspököt saját területéről kiutasították, a régi csanádi székhelyet, a Szent György székesegyházat lerombolták. A püspökség hiteles helyen nyilvántartott {{Szám|50000|kataszteri hold}} földbirtokát is eladták egy balkáni marhakereskedőnek. [[Mária Terézia magyar királynő]] azzal fejezte 40 éves uralkodását, hogy Bánságot újra besorolta a magyar megye rendszerbe, leállította a betelepítést és megadta a magyaroknak a visszatelepülés jogát. (Fia, [[II. József magyar király|II. József]] viszont 1781-től folytatta a betelepítést.) Magyar honosítást adott a telepeseknek. Visszaállította a Csanádi püspökséget, mivel az ősi székhelyet Csanádon lebontották, Temesvár lett a Csanádi püspökség székhelye. A [[pozsareváci béke|pozsareváci békével]] lezárult a Szent Liga és török közötti háború. [[Savoyai Jenő]] alatt Habsburg haditanács uralma alá került a Temesi Bánság, a volt [[Temesvári vilajet]], melyet a bécsi udvar Temesi Bánság (vagy Bánát) néven katonai parancsnokság alatt tartott és azt a Habsburg Haditanács és a Kamara alárendeltségében tartozó külön parancsnok irányítására bízott. Elsőként, 1716-tól 1733-ig [[Claude Florimond de Mercy|Claudius-Florimond Mercy]] lett főparancsnok; magyar honosítása után, 1723-tól gróf Mercy Florimond néven a magyar rendek tagja lett. Az őshonos lakosság helyére betelepítést végzett. Elindította a [[Béga]] vízszabályozását. A bánsági síkság a Temes völgyéig árvízmentes kiváló termőföld, magasabb fekvésű, mint a Tisza és Maros folyók, jobb oldala. A Temes folyó víz szabályozását a XIX. században végezték, beindult az ipartelepítés.