„Vegetarianizmus” változatai közötti eltérés

A vegetarianizmust többféleképpen is indokolták. Az egészségügyi érvek szerint ezzel megelőzhetők egyes betegségek, mint például a [[köszvény]]. Mások szocioökonomikus okokra hivatkoztak. Gyakran éles kritikákat fogalmaztak meg a civilizációval szemben, és erősen [[romantika|romantikus]] vagy [[utópia|utópisztikus]] vonásokat viseltek.<ref>Hans-Jürgen Teuteberg: ''Zur Sozialgeschichte des Vegetarismus''. In: ''Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte'' 81, 1994, S. 46–64.</ref> Egy harmadik irányzat az állatvédelmet és az emberség erkölcsi fejlődését tartotta szem előtt. Ennek egy ismert éllovasa [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] volt.<ref>Hannu Salmi: ''Die Sucht nach dem germanischen Ideal. Bernhard Förster (1843–1889) als Wegbereiter des Wagnerismus''. In: ''Zeitschrift für Geschichtswissenschaft'' 6, 1994, S. 485–496.</ref> A húsevésről és az állatkísérletekről való teljes lemondást követelte, de csak életének utolsó éveiben vált valóban vegetariánussá.<ref>Karl Richter: ''Richard Wagner: Visionen'', Vilsbiburg 1993, S. 335–351.</ref><ref>Így Bernhard Förster: ''Der Vegetarismus als ein Theil der socialen Frage,'' Hannover 1882.</ref>