„Királyi Magyarország” változatai közötti eltérés

Ugyan a [[Nagyharsányi csata]] után,<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1687_augusztus_12_gyozelem_a_masodik_mohacsi_csataban/ Tarján M. Tamás: 1687. augusztus 12. Győzelem a második mohácsi csatában], rubicon.hu</ref> a Magyar Királyságot a következő évtizedekben újraegyesítették, az új állami berendezkedésben a [[magyarok]]nak alig jutott szerep. Ezt belátva a magyar [[rend (feudalizmus)|rendek]] már [[1687]]-ben lemondtak a szabad királyválasztás jogáról. Az [[1687-es országgyűlés|1687-es pozsonyi országgyűlés]] törvénybe iktatta a [[Habsburg-ház]] örökös trónutódlási jogát, és [[1687]]. [[december 9.|december 9-én]] [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] fiát [[I. József magyar király|I. József]] néven [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar királlyá]] koronázták. Magyarország a Habsburgok örökös (örökletes) királyságai közé került. Kisebb korrekciókkal és engedményekkel bár, de az [[Abszolút monarchia|abszolutizmus]] a 18. században is meghatározta Magyarország sorsát.

 

 

== Gazdaságpolitika ==