„Tiszavirág” változatai közötti eltérés

Minden évben, ha a megfelelő hőmérsékleti viszonyok elérik a szükséges értéket, a kérészek megkezdik rajzásukat. Általában június közepétől a hónap végéig tart. A látványos természeti jelenség intenzitása évről évre változó. Elsőként 1726-ban [[Luigi Ferdinando Marsigli]], olasz hadmérnök írta le, amikor Magyarországon járt.<ref name= index1 />

A beszámolók szerint vannak napok és folyószakaszok, ahol „csak” néhány száz példány röpköd a víz felett, más időben és helyszínen viszont aúgy folyóratűnik, mintha a folyóra szőnyeget terítettek volna tiszavirágból. Három szakaszban történik a rajzás. Az előrajzás alkalmával csak százával repülnek az állatok. A leglátványosabb főrajzás során milliónyi kérész repül a víz felett. Az utórajzáskor már csak néhány tucatnyi röpképes imágóval találkozhat a megfigyelő.<ref>[https://infostart.hu/belfold/2018/06/08/tiszaviragzas Kezdődik a tiszavirágzás: videón a döbbenetes átalakulás]</ref> A tiszavirágzás az esti órákban kezdődik, és körülbelül három órán át tart, sokak számára egy emocionális élmény.<ref>[https://hajduhorgasz.wordpress.com/2016/06/20/tiszaviragzas-2/ Tiszavirágzás. Valóságos orgia helyszíne a Tisza: virágzanak a kérészek. ]</ref><ref>[http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/turizmus/tiszaviragzas/1074/tiszavirag-hirado-2018 Tiszavirág Híradó – 2018]</ref>

A hímek a tömeges rajzás előtti utolsó lárvastádiumot követően egy nehezen repülő szubimágóvá válnak, amelyek a partra repülnek, vagy a vízből kiálló faágakra, a növények leveleire kapaszkodnak fel. Ekkor egy szárnyas, röpképes [[Imágó|szubimágó]] alakul ki, amely azonban még nem szaporodóképes. A vízből így kikerült szubimágó néhány óra eltelte után, egy újabb vedlést követően válik csak [[imágó]]vá, amely már reprodukcióra és repülésre is képes felnőtt egyed. A nőstények kissé később jelennek meg a rajzás helyszínén, mint a hímek, és [[lárva]] állapotukból egyből imágóvá alakulnak, vedlésüket követően azonnal párzóképesek. A hímek közvetlenül a vízfelszín felett repülve izgatottan keresik a nőstényeket, egyszerre akár tíz-húsz hím is ráveti magát egy-egy nőstényre, miközben gomolyaggá verődnek egy pillanatra. A nőstény köré gyűlt hímekkel ilyenkor alakul ki a virágra emlékeztető alakzat a Tisza víztükrén.<ref>[https://openi.nlm.nih.gov/imgs/512/173/3297596/PMC3297596_pone.0031872.g001.png Males surrounding a female in a characteristic flower-like structure (“tiszavirág”) (photo: A. Orosz)]</ref>

A kérészeknek páros párzószervük van. A párzószerv végén érzékszervek (''virga'' és ''titillatorium'') találhatók. <ref name= tankonyvtar /> Az ivarérett állatok rövid, vízfelszín feletti életük során nem táplálkoznak, bélcsatornájukat [[levegő]]vel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni és a sikeres nászrepülést végrehajtani. Csapongva és ügyetlenül repülnek, és csak a párzásra összpontosítanak. Mivel a nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéik pedig rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. A nem párosodott nőstény egyedek petéiből a [[partenogenezis]] természetes folyamataként csak nőstény egyedek fognak kifejlődni.

A hímek röviddel a párzás után elpusztulnak, a nőstények pedig a folyó felett repülve megkezdik a „kompenzációs” repülésüket, amelyet a végkimerülésig folytatnak. A „kompenzációs” repülés azt a célt szolgálja, hogy a vízbe kerülő megtermékenyült peték azon a helyen érjék el a meder fenekét, ahol korábban az éppen rajzó kérész generáció is sikeresen kifejlődhetett. A folyó felett 5–10 méteres magasságban repülnek a folyásiránnyal szemben, majd néhány kilométer után leereszkednek, és a víz felszínére rakják a megtermékenyített [[pete (biológia)|petéiket]], majd ők is elpusztulnak, akár a hímek.

A peték lencsealakúak, fajsúlyuk a víznél nehezebb, ezért gyorsan, lesüllyednek, az áramló víz elsodorja őket a nőstények származási telepeihez, majd ott a [[folyó]] fenekén beágyazódnak az agyagos mederbe. Miután a lárvák kikeltek a petékből, azok belefúrják magukat a partoldalba.<ref>[http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/2645.html Alfred Edmund Brehm: Az állatok világa - Kérészek (Ephemerida)]</ref><ref>[http://www.haon.hu/ket-es-fel-ora-a-nostenye-a-him-keresz-elete-ennyi-sem/3528996 Két és fél óra a nőstényé, a hím kérész élete ennyi sem]</ref><ref>[http://foldrajzmagazin.hu/szines-mozaik/amikor-viragzik-a-tisza-a-tiszavirag-elete/ Amikor “virágzik” a Tisza: a tiszavirág élete]</ref>