„SUGÁR Üzletközpont” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kalamed (vitalap | szerkesztései)
a Kalamed átnevezte a(z) Sugár Üzletközpont lapot a következő névre: SUGÁR Üzletközpont: hivatalosan csupa nagybetűvel bejegyzett és használt márkanév
Kalamed (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
54. sor:
==Története==
===A kezdetektől az átadásig===
A terület története a [[Szocializmus|szocialista]] városfejlesztés [[1960-as évek|hatvanas évekbeli]] időszakára nyúlik vissza. Ekkor döntöttek arról, hogy az [[1950-es évek|ötvenes években]] épült [[Kerepesi út]]i [[lakótelep]] folytatásaként modernebb, [[Panelház|nagypaneles]] lakóövezet létesüljön a [[Nagy Lajos király útja]] túloldalán, [[Füredi utcai lakótelep|Füredi úti lakótelep]] néven, amelynek komplett városrészközpont-funkciót szántak. Az ötvenes években még csak a [[Puskás Ferenc Stadion (1953)|NépstadionStadion]]ig tervezett [[M2-es metróvonal|2-es metrót]] is úgy tervezték újra, hogy az [[Örs vezér tere (metróállomás)|Örs vezér téren legyen a végállomása]] (a [[Helyiérdekű vasút|HÉV]]-et viszont megrövidítették, hogy ne járjon párhuzamosan a metróval).
 
A telek beépítésére pályázatot írtak ki, amelyet a BUVÁTI (Budapesti Városépítési Tervező Intézet) építészkollektívája: Iványi László, Kovács Balázs és Zádori Attila nyert meg. A SUGÁR sokáig épült: az alapozást már [[1975]]-ben megkezdték, évekig csak az óriási munkagödör tátongott, de 1980-ra végül elkészült az épület, s az átadásra november 7-én került sor. Közben az eredeti terveket többször módosították, és a kivitelezés magában foglalta az akkor már széles körben használt házgyári elemek alkalmazását is.
63. sor:
A belső terek meghatározó színét, a sötétbarnát és a padlizsánlilát jól kiegészítette a sötétsárga pietra-burkolat. A hazai közönség itt láthatott először olyan térrácsos, kupolasoros felülvilágítót, amelyen át természetes fény tódult be a központi, tágas közlekedőtérbe (a kerengőbe, ahogy akkor nevezték) és az emeleti passzázsra. A földszint és az emelet között a csempeburkolatos lépcsőkön kívül [[mozgólépcső]]n is lehetett közlekedni. A földszinten iparművész tervezte [[Közkút|szökőkút]], [[japánkert]] és emelt növényágyások körül narancsszínű ülőkéken pihenhettek a vásárlók, nézelődők. A beltér klimatizálását [[légkondicionáló]]k biztosították.
Az áruház megnyitásakor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát: volt benne Javszer, Röltex, Patyolat, Ezermester Úttörő- és Barkácsbolt, kétszintes [[Keravill]] és Vasedény, Szivárvány, Aranypók, Ofotért, Sportszer és Játék, Háztartási- és Illatszerbolt, Óra-Ékszer, [[IBUSZ]] és posta (ezek részben ma is bérlők az üzletközpontban), továbbá szépségszalon, fodrászat, könyvesbolt, cipőjavító, az emeleten presszó, drinkbár, snack-bár, söröző, szendvicsbüfé, látványkonyha, cukrászat és még sok más üzlet. A legtöbb vásárlót azonban a földszinten lévő, luxuskialakítású Csemege [[szupermarket]] vonzotta, amely hosszú évekig nemcsak az ország, de az egész [[keleti blokk]] legnagyobb alapterületű, legjobban ellátott élelmiszer-áruháza volt, hatalmas áruválasztékkal.
 
A Keravillnál zsilipes berakodást alakítottak ki: a szállítók egy előtérbe tudtak lepakolni, ahonnan az árut később lehetett az eladótérbe átszállítani, így nem volt szükség állandó jelenlétre, a bolti dolgozók és a szállítók tevékenysége egymástól függetlenül, zavartalanul folyhatott.
71. sor:
Bevezették az előjegyzéses rendelést, Budapesten belül pedig a házhoz szállítást.
 
Az áruház mögött nagy alapterületű, ingyenes felszíni autóparkolóparkoló várta aaz gépkocsivalautón érkezőket. A gyerekkocsival, [[Kerekesszék|tolószékkel]] érkezők számára rámpát alakítottak ki, amelyen [[Akadálymentesítés|akadálymentesen]] meg lehetett közelíteni a felső szintet.
A [[Kerepesi út]] és a HÉV-vágányok felettifelett gyalogoshíd létesült, hogy a [[Budapest X. kerülete|kőbányai]] oldalon lévő lakótelep, BKV-végállomások és bódésorok felől az Örs vezér téri aluljáró megkerülésével is elérhető legyen a SUGÁR.
 
Az üzletközpont körüli tágas fórumon rendszeresen voltak ünnepi vásárok, kézműves és népművészeti árusítások, könyvnapi rendezvények, bemutatók, amelyek rengeteg érdeklődőt vonzottak. Időnként szabadtéri színpadot is felállítottak, ahol ismert művészek az áruházat népszerűsítették. A beltéri „SUGÁR ALBUM” nevű rendezvényeken neves színészek, írók vettek részt.
78. sor:
A nyitvatartás ugyancsak újdonságnak számított: az akkor megszokott este 6 óra helyett a SUGÁR üzletei, szolgáltatóegységei hétköznap este 8-kor zártak, de a szupermarketben 9-ig lehetett vásárolni, majd – a hétvégi nyitvatartás bevezetését követően – szombat-vasárnap is, délután 5-ig.
A SUGÁR Áruház reklámarca [[Liener Márta]] volt, reklámszlogenje pedig a „''CSAK EGY UGRÁS A SUGÁR''”, ami arra utalt, hogy a főváros egyik legfrekventáltabb [[tömegközlekedés]]i csomópontjában lévő üzletközpont bárhonnan, még a Pest környéki agglomerációból[[agglomeráció]]ból is könnyen és gyorsan elérhető.
 
===1990 után===
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a SUGÁR sokáig változatlan maradt. Az„Retró” egyrehangulata „retróbb”már hangulatot[[1990]]-ben igencsakérződött, szembeszökővéa tetteszomszédságában aátadott konkurencia[[IKEA]] megjelenése:hatására, 2002.de márciuskülönösen 20szembeszökővé akkor vált, amikor 2002-ánben, az Örs vezér tér túlsó oldalántúloldalán megnyílt a nagy konkurencia, az [[Árkád (budapesti bevásárlóközpont)|Árkád üzletközpont]], amely alaposan feladta a leckét a SUGÁRnakSUGÁR számára. A válasz az üzletközpont 2004-től 2007-ig tartó felújítása volt: az épület homlokzata korszerűbb borítást kapott, és jelentősen megújultak a belső terek, a padlóburkolatok, álmennyezetek, üzletportálok. Az eredeti KIPSZER-felülvilágító helyére új, [[dongaboltozat]]os szerkezet került, amely motorosan nyitható ablakaival a központi térnek immár nemcsak a bevilágítását, hanem a szellőztetését is biztosítja. Megtörtént a régóta esedékes teljeskörű gépészeti felújítás. Újabb mozgólépcsőket és nagy kapacitású liftet is üzembe helyeztek a teljesen átformált II. szint eléréséhez: az emeleten többtermes mozi és kiállítóterem létesült, az egykori irodahelyiségek helyén üzletek és éttermek nyíltak, így nemcsak a szintek számát sikerült eggyel megnövelni, hanem a funkcionalitás is bővült. Több lett a mozgáskorlátozottakatmozgáskorlátozottak közlekedését segítő rámpa. A korábban raktárnak használt pinceszintet teremgarázzsá alakították át. Mindezekkel az üzletközpont területe 35 ezer négyzetméter fölé nőtt. A [[Kerepesi út]] és a HÉV-vágányok felettifölötti gyalogoshíd, amely eredetileg a Gyakorló utcai lakótelephez épült, az Árkád átadása óta a két konkurens üzletközpontot kapcsolja össze, így azok egymást erősítő hatása is érvényesülhet. [[2003]]–[[2004]]-ben, amikor az [[IKEA|IKEÁ]]-t bővítették, parkosításra került a SUGÁR és a bútoráruház közötti, korábban parkolónak használt területet.
 
== Források ==