„SUGÁR Üzletközpont” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kalamed átnevezte a(z) Sugár Üzletközpont lapot a következő névre: SUGÁR Üzletközpont: hivatalosan csupa nagybetűvel bejegyzett és használt márkanév |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
54. sor:
==Története==
===A kezdetektől az átadásig===
A terület története a [[Szocializmus|szocialista]] városfejlesztés [[1960-as évek|hatvanas évekbeli]] időszakára nyúlik vissza. Ekkor döntöttek arról, hogy az [[1950-es évek|ötvenes években]] épült [[Kerepesi út]]i [[lakótelep]] folytatásaként modernebb, [[Panelház|nagypaneles]] lakóövezet létesüljön a [[Nagy Lajos király útja]] túloldalán, [[Füredi utcai lakótelep|Füredi úti lakótelep]] néven, amelynek komplett városrészközpont-funkciót szántak. Az ötvenes években még csak a [[Puskás Ferenc Stadion (1953)|
A telek beépítésére pályázatot írtak ki, amelyet a BUVÁTI (Budapesti Városépítési Tervező Intézet) építészkollektívája: Iványi László, Kovács Balázs és Zádori Attila nyert meg. A SUGÁR sokáig épült: az alapozást már [[1975]]-ben megkezdték, évekig csak az óriási munkagödör tátongott, de 1980-ra végül elkészült az épület, s az átadásra november 7-én került sor. Közben az eredeti terveket többször módosították, és a kivitelezés magában foglalta az akkor már széles körben használt házgyári elemek alkalmazását is.
63. sor:
A belső terek meghatározó színét, a sötétbarnát és a padlizsánlilát jól kiegészítette a sötétsárga pietra-burkolat. A hazai közönség itt láthatott először olyan térrácsos, kupolasoros felülvilágítót, amelyen át természetes fény tódult be a központi, tágas közlekedőtérbe (a kerengőbe, ahogy akkor nevezték) és az emeleti passzázsra. A földszint és az emelet között a csempeburkolatos lépcsőkön kívül [[mozgólépcső]]n is lehetett közlekedni. A földszinten iparművész tervezte [[Közkút|szökőkút]], [[japánkert]] és emelt növényágyások körül narancsszínű ülőkéken pihenhettek a vásárlók, nézelődők. A beltér klimatizálását [[légkondicionáló]]k biztosították.
Az áruház megnyitásakor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát: volt benne Javszer, Röltex, Patyolat, Ezermester Úttörő- és Barkácsbolt, kétszintes [[Keravill]] és Vasedény, Szivárvány, Aranypók, Ofotért, Sportszer és Játék, Háztartási- és Illatszerbolt, Óra-Ékszer, [[IBUSZ]] és posta (ezek részben ma is bérlők az üzletközpontban), továbbá szépségszalon, fodrászat, könyvesbolt, cipőjavító, az emeleten presszó, drinkbár, snack-bár, söröző, szendvicsbüfé, látványkonyha, cukrászat és még sok más üzlet. A legtöbb vásárlót azonban a földszinten lévő, luxuskialakítású Csemege [[szupermarket]] vonzotta, amely hosszú évekig nemcsak az ország, de az egész [[keleti blokk]] legnagyobb alapterületű, legjobban ellátott élelmiszer-áruháza volt, hatalmas áruválasztékkal.
A Keravillnál zsilipes berakodást alakítottak ki: a szállítók egy előtérbe tudtak lepakolni, ahonnan az árut később lehetett az eladótérbe átszállítani, így nem volt szükség állandó jelenlétre, a bolti dolgozók és a szállítók tevékenysége egymástól függetlenül, zavartalanul folyhatott.
71. sor:
Bevezették az előjegyzéses rendelést, Budapesten belül pedig a házhoz szállítást.
Az áruház mögött nagy alapterületű, ingyenes felszíni
A [[Kerepesi út]] és a HÉV-vágányok
Az üzletközpont körüli tágas fórumon rendszeresen voltak ünnepi vásárok, kézműves és népművészeti árusítások, könyvnapi rendezvények, bemutatók, amelyek rengeteg érdeklődőt vonzottak. Időnként szabadtéri színpadot is felállítottak, ahol ismert művészek az áruházat népszerűsítették. A beltéri „SUGÁR ALBUM” nevű rendezvényeken neves színészek, írók vettek részt.
78. sor:
A nyitvatartás ugyancsak újdonságnak számított: az akkor megszokott este 6 óra helyett a SUGÁR üzletei, szolgáltatóegységei hétköznap este 8-kor zártak, de a szupermarketben 9-ig lehetett vásárolni, majd – a hétvégi nyitvatartás bevezetését követően – szombat-vasárnap is, délután 5-ig.
A SUGÁR Áruház reklámarca [[Liener Márta]] volt, reklámszlogenje pedig a „''CSAK EGY UGRÁS A SUGÁR''”, ami arra utalt, hogy a főváros egyik legfrekventáltabb [[tömegközlekedés]]i csomópontjában lévő üzletközpont bárhonnan, még a Pest környéki
===1990 után===
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a SUGÁR sokáig változatlan maradt.
== Források ==
|