„Abaújszina” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Története: Borovszky szerint 1782-ben élt Benyovszkyné, valamelyik nem jó |
||
41. sor:
A mohácsi vészt követő harcokban igen nagy terhet rónak a lakosságra, ebből kifolyólag a város is sokat szenvedett. 1528-ban itt ütköztek meg [[I. János magyar király|I. (Szapolyai) János]] és [[Johann von Katzianer]] seregei ([[Szinai csata]]), de János csapatai döntő vereséget szenvedtek és a királynak [[Lengyelország]]ba kellett menekülnie. 1566-ban [[Schwendy Lázár]] felsőmagyarországi kapitány táborozik Szinán, hogy innen induljon a török elleni harcokba. 1652. szeptember 20-án a török megtámadta Szinát és leégette azt.
Az [[1600-as évek]]ben forgalmas hely, ahol vendégfogadó is működik 1640-ben. A megye rendjei hol Szinán, hol pedig Göncön tartották a közgyűléseiket. A 17. század második felében veszítette el jelentőségét: lakóinak nagy részét és városi jellegét. A kuruc-labanc háborúk, valamint az 1711-ben tomboló pestis járvány csaknem teljesen megsemmisítette az egykor virágzó várost. 1715-ben csupán 14 jobbágy és 5 zsellér háztartása szerepel az összeírásban. Lakosságát a 18. század végén római katolikus tótokkal és görögkatolikus vallású ruténokkal egészítették ki. 1782-ben helyreállították a római katolikus plébániát, melynek első kegyura Benyovszkyné Ocskay Erzsébet ([[Vágbori]], [[
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai Sós, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Kenyhetzhez nem meszsze, mellynek filiája; határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, piatzok Kassán nem meszsze.''”<ref>{{Vályi}} 3. kötet, SZINA, 1796</ref>
51. sor:
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Kassai járás]]ához tartozott. A trianoni szerződés értelmében Csehszlovákiához csatolták, majd az [[első bécsi döntés]] 1938-ban újra magyar területnek nyilvánította. A német megszállás alól román csapatok szabadították fel 1944 decemberében. A német csapatok ezután is a térségben maradtak, csak 1945. január 19-én, [[Kassa]] felszabadítása után távoztak.
Egybeépült a tőle délre fekvő [[Kenyhec]]cel. 1964 és 1986 között összevonták [[Kenyhec]]cel és [[Migléc]]cel, ''Hraničná pri Hornáde'' néven alkottak közös települést. 1986–1992 között Migléc része; azóta már önálló település.
== Népesség ==
| |||