„Habsburg–török háború (1716–18)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
konkrétan
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
61. sor:
A [[pozsareváci béke]] ({{németül|Friede von Passarowitz}}) [[1718]]. [[július 21.|július 21]]-én, [[Pozsarevác]]on köttetett meg a [[Habsburg Birodalom]], a [[Velencei Köztársaság]] és az [[Oszmán Birodalom]] között. A törökök lemondtak a [[Temesi Bánság]]ról, [[Szerbia]] és [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia]] északi részéről, [[Havasalföld]] nyugati feléről a Habsburg Birodalom javára, de megszerezték Velencétől annak [[peloponnészosz]]i birtokait. E békeszerződés után kezdődött a Temesi bánság betelepítése német telepesekkel.
 
A béketárgyaláson a Magyar Királyság közvetlenül nem vett részt, nevében III. Károly király küldöttei jártak el. Ugyan a magyar rendek báró Sándor Gáspár személyében követet delegáltak a törökökkel való tárgyalás céljából, azonban a bécsi kormányzat (a karlócai békekötést precedensként felhasználva) ezúttalaz semösszbirodalom tette lehetővé, hogy a pozsareváci békében önálló hatalomként Magyarországot isnevében belefoglaljáktárgyalt.
 
Nem teljesült az a Habsburg követelés, hogy a [[török porta]] szolgáltassa ki „kellő büntetésük végett” [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczit]], [[Bercsényi Miklós|Bercsényit]], [[Forgách Simon]]t és [[Esterházy Antal (tábornagy)|Esterházy Antal]]t. [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] és hívei az Oszmán Birodalomban maradhattak. A szultán határozata szerint a bujdosó Rákóczit és híveit a [[Márvány-tenger]] partján fekvő [[Rodostó]]baban telepítette internáltale.
 
A békekötést követő időszak lehetővé tette, hogy a [[pragmatica sanctio]] által a Habsburg uralom megszilárdulhasson a Magyar Királyságban.