„Cirkumpoláris” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
JuTa (vitalap | szerkesztései) a (GR) Duplicate: File:Polaris 3.jpg → File:Polaris alpha ursae minoris.jpg Exact or scaled-down duplicate: c::File:Polaris alpha ursae minoris.jpg |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Polaris alpha ursae minoris.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Sarkcsillag]], ami Magyarországról nézve cirkumpoláris]]
A '''cirkumpoláris''' [[csillag]] olyan csillag, ami a [[Föld]] egy adott pontján sohasem nyugszik le, azaz sohasem kerül a [[horizont]] alá. Emiatt a cirkumpoláris objektumok az adott földrajzi helyről az év minden napján egész éjszaka láthatóak, sőt ha a [[Nap]] fénye nem nyomná el őket, nappal is végig megfigyelhetőek lennének. Cirkumpolaritásról beszélhetünk [[csillagkép]]ek vagy [[Csillagalakzat|aszterizmusok]] esetében is. Az ellenkező égi félgömb ugyanezen [[deklináció]]jú csillagok ugyanarról a földrajzi [[szélességi kör|szélességről]] soha nem láthatók, azaz mindig a horizont alatt vannak.
Magyarországon a legjellegzetesebb cirkumpoláris alakzatok közé tartozik a [[Nagy Medve csillagkép|Göncölszekér]], a [[Cassiopeia csillagkép|Cassiopeia]] és a [[Sarkcsillag]]. Az [[Északi-sark]]on a Nap a tavaszitól az őszi [[nap-éj egyenlőség]]ig cirkumpoláris csillagok háttere előtt halad, ez okozza a fél évig tartó nappalt és az [[éjféli nap]] jelenséget. Ősztől tavaszig a [[Déli-sark]]on tapasztalható ugyanez.
{{csonk-csillag}}
|