Wikipédia

„Theuderik keleti gót király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
10 915 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
10 915 szerkesztés
jav.
92. sor:
{|
:''"<small>Lodoinhoz'' (Chlodvig) ''a frankok királyához pedig követséget küldvén, annak leányát Audofledát feleségül kérte. Ez ebbe örömmel és szívesen egyezett bele, minthogy azt hitte, ezen kapcsolat révén fiai, Celdebert, Heldebert és Thiudebert is a gótok népéhez szövetségkötéssel fognak csatlakozni. De ez a kapcsolat mégsem vált a békés egyetértés hasznára, mivel a gall területek miatt még gyakran vívtak egymással kemény harcot és míg Theoderich életben volt sohasem engedett a gót a frankoknak."'' (Középkori egyetemes szöveggyűtemény)
|}</ref>, aki [[I. Klodvig frank király]] testvére volt, illetve szövetkezett a vizigót, [[Vandálok|vandál]] és [[burgundia]]i királlyal. Mint egyik levelében írta: "''a királyok házasságait az Istenség abból a célból támogatja, hogy a béke szent kincse a népek között soha el ne vesszen''".<ref name=etortenete/> {{forr|szöveg=Klodvig törekvése, aki szintén uralkodni akart a gótok felett szakaszos háborúskodáshoz vezetett [[506]] és [[523]] között. Uralmának legnagyobb részében Theuderik volt ''de facto'' a vizigót király is, miután csecsemő unokája Amalrik ''régense'' lett [[505]] körül. A frankok Klodvig uralma alatt képesek voltak elragadni [[Aquitánia|Aquitániát]] a vizigótoktól [[507]]-ben, [[II. Alarich nyugati gót király|II. Alarich]] legyőzésével, de ezen kívül TheuderichTheuderik sikeresen megállította a betöréseiket. [[515]]-ben Theuderik hozzáadta lányát, Amalasunthát az oszrogót nemes [[Eutharich]]hoz, de Eutharich röviddel ezután meghalt, így nem épülhetett ki uralkodóházi kapcsolat az osztro- és vizigótok között}}.
[[Fájl:Mausoleum of Theoderic.JPG|thumb|right|Theuderik síremléke ([[Ravenna]])]]
{{forr|szöveg=Theuderch a birodalmába irányuló vandál betöréseket is megállította azzal, hogy háborúval fenyegette meg a gyengekezű vandál királyt [[Thrasamund vandál király|Thrasamund]]ot. [[519]]-ben, mikor egy csoport felégette a ravennai zsinagógát Theuderich saját költségén újjáépíttette}}.
104. sor:
Theuderik a VI. század elején adta ki rendeleteinek 14 tételes gyűjteményét; ezek egy-két kivétellel csupán a korábbi római törvények egyszerűbb változatai voltak. A bíráknak szánt ''Edictum'' azokat az eseteket foglalta magába, amelyek a király véleménye szerint a leggyakrabban fordulhattak elő a gyakorlatban. A rendeletek a király római és gót alattvalóira egyaránt vonatkoztak, tehát a gótoknak is római jog szerint (bár nem a római bírák fennhatósága alatt) kellett élniük.<ref name=uralkodokfolyt/>
 
Ez jelentette a rést Theuderiknek a rómaiak és a gótok szétválasztására irányuló politikáján. Míg a gótok Konstantinápoly rendeletére nem vállalhattak hivatalt, a rómaiak TheuderichTheuderik rendeletére nem viselhettek fegyvert; állami támogatás is csak a letelepedett katonáknak, azaz a földbirtokos gótoknak járt, amelyet a veteránok személyesen a királytól vehettek át évente Ravennában. Az ilyen alkalmakkor értékelték a katonák magatartását is, a bátrakat megdicsérték, a gyávákat elmarasztalták. Az aktív katonák zsoldot vagy természetbeni juttatást kaptak. Így aztán az osztrogótok élete Theuderik alatt sokkal jobb volt, mint őseiké, akik éheztek a hun elnyomás idején; a rómaiak pedig megtarthatták mindazt, amijük a gótok érkezésekor megvolt. Theuderik 33 éves itáliai kormányzásának az volt az egyik fő célja, hogy megőrizze a békét a rómaiak és a gótok között.<ref name=uralkodokfolyt/>
 
Vallási dolgokban a király általános türelmet gyakorolt; kinevezési és egyéb okmányaiban rendre hangsúlyozta, hogy a gótok nem nyomhatják el a római lakosságot, nem kobozhatják el ingóságaikat, nem garázdálkodhatnak a földjeiken, emellett hosszú tirádákat intézett harcosaihoz a ''civilitas'' (kulturált viselkedés) erényéről, amely magába foglalta az erőszakmentességet. Ennek ellenére a gótok vezető rétege rossz szemmel nézett a rómaiakra.<ref name=uralkodokfolyt/>
110. sor:
==Gyermekei==
[[Kép:Vischer-Theodoric.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|Theuderik bronzszobra 1513-ból]]
TheuderichTheuderik kétszer nősült:
*első feleségének/ágyasának neve nem ismert, tőle két gyermek született:
**[[Ostrogotho]]<ref name=land/> ([[475]] k. – [[520]] előtt) (''Areagne, illetve Arevagni néven is ismert'') ∞<ref name=mittelalter/> [[Zsigmond burgund király]]
118. sor:
 
==Emlékezete==
Későbbi korok is tisztelettel tekintetettek TheuderichreTheuderikre, amint azt ez a 9. század eleji Rök-kőn is szerepel. Íme az ún. ''régi-versmérték''ben (''fornyrðislag'') írott versstrófa:
{{Idézet 3|<small>Támadt volt <nowiki>||</nowiki> Þjóðrik, a hős,<br>hreiðmari révbe <nowiki>||</nowiki> régi korban<br>Mæring fejedelem, <nowiki>||</nowiki> most földben nyugszik,<br>gót paripáján [...]|Rök-kő<ref name=barnath>Bernáth István: Skandináv mitológia, Corvina Kiadó Kft., 2005, {{ISBN|963-13-5367-2}}, 37. oldal</ref>|px|rquote=1}}
Nagy TheoderichTheoderik alakjához fűződő történetek egész szövevényét olvashatjuk a germán mondákban, ahol Dietrich von Bern (Verona) néven jelenik meg.<ref>E. Wamers: Die Völkerwanderungszeit im Spiegel der germanischen Heldensagen. In: Germanen Hunnen und Awaren. Austellungskataloge des Germanischen Nationalmuseums. Hrsg. G. Bott. Nürnberg 1987. 79.p.</ref>
 
==Megjegyzések==
133. sor:
*{{cite web | title = Theodoric the Great | publisher = The Middle Ages.net | url = http://www.themiddleages.net/people/theodoric.html | language = angol | accessdate = 2010-02-13}}
*{{cite web | title = Theodoric the Great | publisher = The Catholic Encyclopedia | url = http://www.newadvent.org/cathen/14576a.htm | language = angol | accessdate = 2009-11-21}}
*[http://mek.niif.hu/01200/01267/html/img/nagy/04-389.jpg TheuderichTheuderik király pénzérméi]
*[http://got.genianet.com/free-books/13-vivarium-fontium-series/kovacs-tamas-anon-val-pars-post Anonymus Valesianus: Pars Posterior. Közreadja: Kovács Tamás. Pécs, 2016. Online kiadás, szabadon hozzáférhető formában.]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Theuderik_keleti_gót_király”