„A török kiűzése Magyarországról” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav., stil. |
|||
107. sor:
[[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] [[Magyarország]]ot fegyverrel visszafoglalt területnek tartotta, nem pedig saját rendi hagyományai által kormányzott országnak. [[Antonio Caraffa]] főhadbiztos [[1687]]-ben [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]] városában rendkívüli törvényszéket állított fel, és mondvacsinált vádak alapján a környékbeli gazdagokat kivégeztette, vagyonukat elkobozta. I. Lipót 1687-ben érvénytelenítette az eperjesi törvényszék ítéleteit, az elkobzott értéket visszatérítette a kivégzettek családjának.
[[1687]]-ben az uralkodó [[1687-es országgyűlés|országgyűlést hívott össze Pozsonyba]], ahol a magyar nemesség lemondott a szabad királyválasztás jogáról és elismerte a [[Habsburg-ház]] férfi ágának örökös jogát a Magyar Királyság trónjára. A küldötteket lemondatták továbbá az [[Aranybulla]] ellenállási záradékában megfogalmazott jogukról is.
Az uralkodó megtiltotta önálló magyar haderő felállítását, feloszlatta a végvári katonaságot, és elrendelte az ország belsejében lévő kővárak felrobbantását, attól félvén, hogy azok lázadás fészkei lehetnek. A hajdúkat és a [[kurucok]]at megfosztották kiváltságaiktól, hagyományosan Habsburg-ellenes érzelműek lévén, ugyanakkor elkezdték az idegen nemzetiségű (rác, horvát) határőrezredek (és [[Katonai határőrvidék|határőrvidékek]]) szervezését. [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] visszavonta a vallásszabadságot, és erős rekatolizációba kezdett. A vármegyerendszer megmaradt, azonban Horvátország külön irányítás alá került, élén katonai kormányzóval. Nem szüntették meg a báni méltóságot, de annak személyét ezentúl Bécs választotta.
| |||