„Török háborúk Magyarországon” változatai közötti eltérés

Odaveszett a csatában a király is. A szultán nem akarta teljesen meghódítani sem Magyarországot, sem [[Horvátország]]ot, megelégedett volna a román vagy tatár fejedelemségekhez hasonló vazallus állapottal. Igazi célja a Nyugat meghódítása volt, és ennek kulcslépése [[Bécs]] megszerzése lett volna. Ezt az álmot azonban az [[Oszmán Birodalom]] soha nem tudta megvalósítani.

 

{{Bővebben|Magyar belháború (1526–38)}}

{{Bővebben|Habsburg–török háború (1529–33)}}

A háború nem pusztán csak a török-német, vagy magyar-német fegyveres összecsapásokból állt. [[1526]] végén a [[délvidék]]i [[szerbek]] félkatonai csoportjai fellázadtak, és a Habsburg uralkodónak fogadtak hűséget, ezzel tulajdonképpen elindították a polgárháborút. A lázadás vezetője [[Cserni Jován]] volt, akire a szerb nacionalisták ma is úgy tekintenek, mint a Szerb Délvidék Állam megteremtéséért küzdő szabadságharcosra, de inkább közönséges kiskirály volt.

 

{{Bővebben|Habsburg–török háború (1540–47)}}

[[Fájl:EmperorSuleiman.jpg|bélyegkép|balra|250px|[[I. Szulejmán oszmán szultán]]. [[Tiziano Vecellio|Tiziano]] 1530-as festménye]]

[[Fájl:Egri_no.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Székely Bertalan]]: ''Egri nők''. Az [[1552]]. évi egri győzelem a magyarországi török háborúk egyik leghíresebb eseménye]]

 

{{Bővebben|Habsburg–török háború (1550–58)}}

Magyarországnak most lett egy kis ideje a török elleni védelem megszervezésére, és egy új végvárrendszer kiépítésére. Az új [[végvár]]ak korántsem voltak olyan erősek, mint a délvidékiek, de tény, hogy később sokuk megállta a helyét.

A vár védőinek úgy kellett kitartaniuk, hogy felmentő seregre nem számíthattak. Ebben a háborúban is mindössze egyetlen felmentő kísérletre került sor, amelyet [[Nádasdy Tamás]] és [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] hajtott végre [[Szigetvár]] [[1556]]-os ostrománál. Egy hasonló felmentésre pedig tíz év múlva kerül majd sor [[Várpalota]] alatt. További felmentésekre [[1683]]-ig nem találunk példát a történelemben, s csak akkor is Magyarország területén kívül.

 

{{Bővebben|Habsburg–török háború (1560–64)}}

A békének tekintett [[1558]]-as átmeneti fegyverszünetet még [[1559]]-ben, [[1560]]-ban és [[1561]]-ben is újabb eredménytelen béketárgyalások követték. Időközben a török katonai tevékenysége [[1560]]-ban újból megélénkült. Az erdélyi hadsereg [[II. János magyar király|János Zsigmond]] vezetésével támadásokat intézett Észak-Magyarország ellen, de végül [[Hadad (település)|Hadad]]nál súlyos vereséget szenvedtek.

[[Fájl:Johann Peter Krafft 005.jpg|bélyegkép|balra|300px|[[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] kiront az égő [[Szigetvár]]ból. [[Johann Peter Krafft]] festménye ([[1825]])]]

 

{{Bővebben|Habsburg–török háború (1565–68)|Szigetvár ostroma}}

Ezt a konfliktust is jobbára a várharcos állóháborúk jellemezték. [[1566]]-ban Szulejmán szultán utolsó hadjáratára indult, és [[Szigetvár ostroma|ostrom alá vette]] a [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] által védelmezett [[Szigetvári vár|Szigetvárt]]. Az ostrom alatt az idős szultán meghalt, a vár védői pedig végsőkig kitartottak, de nem adták meg magukat. Ugyanekkor Szulejmán alvezére, Pertaf pasa 9 hetes véres ostrom után bevette [[Gyulai vár|Gyulát]], ahol az őrség maradékát hitszegő módon legyilkolták.